Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Itt ülök sírva a gép előtt. Össze szeretném szedni magam, de most nem megy. Hogy lehetnék túl már rajta?
beteg babát miért engedted el most az apjával egyáltalán?
amugy neked van igazad,de pasi,nem fogja belátni,ne is reméld...
Hééé!Ne idegeskedj!Azért,hogy a baba beteg lett NEM TE TEHETSZ RÓLA!!!
Az exed meg egy tapló paraszt!Szerintem az lenne a legjobb ha a sarkadra állnál és legközelebb kiosztanád te!Ő csapott be téged és ő alázott meg rendszeresen!Nehogy már te érezd rosszul magad!Miatta ment tönkre a család!Legyél flegma vele és csak akkor hívd a gyerekek miatt ha nagyon muszáj.Különben is nincs joga kiosztani téged a baba miatt hisz ő ott sem volt!
Örülj,hogy megszabadultál ettől az idiót@tól!
Gyógyuljon meg a pici mihamarabb!!
A volt férjed egy F*szkalap!
Meg se érdemelt volna Téged, meg azt sem hogy gyermeke szülessen!
Állj Talpra! NE ENGEDD, HOGY URASKODJON FELETTED! SZÓLJ VISSZA NEKI, HISZ, MÁR NEM VAGYTOK HÁZASOK! OSZD KI! HÁNYD FEL NEKI A HIBÁIT, HOGY Ő PROVOKÁLTA KI A VÁLÁST ÚGYHOGY CSAK KUSSOLJON!
Az ilyen ember nem ember! Nem érdemelne se családot, se nőt!
A baba hál' Istennek már sokkal jobban van,mert anyukáméknál minden orvos ismeri családunkat,ráadásul az én volt gyerekorvosom látta el a babámat,aki remek szakember.Így utólag szinte hálás vagyok,hogy ott betegedett meg a manó,mert a családom maximálisan tudott segíteni,és olyan orvos kezelte,akitől jobbat nem is kívánhatnék.Három napon keresztül délelőtt és délután is vittük a gyerkőcöt szurira,inhalálásra,stb.Tegnap már nem is lehetett vele bírni.Nem is engedtem volna el,ha olyan beteg,amilyen volt.Egyébként meg apukának korlátlan láthatása van,és ő mondta,hogy mindenben részt akar venni,és mindenben segíteni fog.Megjegyzem ebből eddig semmi sem valósult meg.Egyszer kértem tőle segítséget,azt mondta,hogy majd felhív másnap,hogy meg tudja-e oldani,de persze nem hogy segített volna,vissza sem hívott.
Én azt nem értem,hogy miért ilyen rideg,kőszívű,mikor látja,hogy szenvedek,egy emberi szava nincs,sőt inkább még jobban belém rúg.Ennyit ért a szerelmünk,a közös életünk?
Kettőtöknél a legnagyobb gondnak azt tartom, hogy mindenben a volt férjed akarata érvényesül. Írásodból számomra az derül ki, hogy behódolsz, hagyod, hogy a döntés mindig az ő kezében legyen. Miért?
Persze, hogy nem értékel téged, és semmibe veszi a véleményed. Hiszen tulajdonképpen nincs is. Az (vélemény, akarat, szándék) csak neki van. Igaz?
Állj a sarkadra a pici érdekében, mert egyébként bábként fog rángatni, amíg fel nem nő a gyereketek.
És miért viselkedik ilyen pimaszul? Mert pontosan tisztában van vele, hogy elsősorban ő a ludas a házasságotok tönkretételében, de sokkal jobb a lelkének, ha téged hibáztathat... Önigazolást keres: vagyis "kideríti" lépten-nyomon, hogy mennyi hibád van, tehát nem is csoda, hogy ott hagyott. Ne ugorj be ennek!
09.25-nek.Sajnos amit leírtál,azzal én is tisztában vagyok.Sok-sok éven keresztül tanultam pszichológiát,tudom mit jelent az,amikor valakinek évek alatt különböző lelki ráhatásokkal,terrorral megtörik az akaratát.Amikor benne voltam,nem jöttem rá mi történik velem,hiszen pont ezért működik ez az egész játék.Most már tudom,de még csak két hónap telt el szakítás óta,és én hat évig éltem ebben.Idő kell,míg újra felépítem magam,bár alapvetően nem vagyok egy harcias típus.Nagyon nagy a tűrőképességem,ha viszont eljutok a szakadék szélére,hát nem tudom mi lesz...atomrobbanás?
Most is azon pattant ki a balhé,hogy miután apuka leosztott,nem egyből:),de a következő hívásánál megmondtam a véleményem.Hogy nem én tehetek róla,hogy a baba másik városban betegedett meg,hogy könnyű messziről okosnak lenni,és osztani az észt,nem ő van a babával stb.De ez a telefonbeszélgetés is rengeteg erőmet felemésztette,mert eddig szinte soha nem szálltam vele szembe,pláne az utolsó pár hónapban már szinte cseléd voltam.Tudom,hogy meg kell tanulnom újra erősnek lenni,pedig higgyétek el az vagyok,mert ha nem lennék,idegösszeroppanást kaptam volna,nem tudnám teljesen egyedül ellátni se magam se a babám...Már kezdtem teljesen jól érezni magam,örültem a babámnak a jó időnek a barátaimnak,és erre újra visszazuhanok.Néha utálom magam a gyengeségem miatt.
Á, ne hidd, hogy gyenge vagy. Ha képes voltál kitörni ebből a kapcsolatból, akkor bizony erős! Hányan, de hányan képtelenek erre. (Csak az a gyanúm, hogy magaddal szemben túlságosan kritikus vagy maximalista vagy.)
Hidd el, egyre talpraesettebb leszel az idő múlásával. És nem kell erőszakosnak, veszekedősnek lenned! Ugyan. Csak légy önmagad, visszafogottan öntudatos és határozott:):) A pici sokat segít ám ebben neked! Ránézel, és érzed, hogy erőt ad neked.
Haladj apró lépésekkel előre. (A legnagyobbat, a válást már megtetted.)
Készülj fel ilyen támadásokra a volt férjedtől a továbbiakban is. Lesz még pár akciója, habár idővel csökkenő gyakorisággal, ha kitartóan hárítasz. Most állatira piszkálhatja a hiúságát, hogy az egykori hűséges "cseléd" kilépett a bűvköréből. Csak hajrá, én drukkolok neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!