Van mas is itt akinek elromlott a hazassaga/parkapcsolata, vagy esetleg a valason gondolkodik? Vagy aki esetleg nemreg valt el? Ti hogyan jutottatok idaig es hogyan viselitek? Hogy viselik a gyerekek?

Ha Te (is) akarsz válni akkor semmilyen rossz érzésed nem lesz/nem lehet válás után.

A gyerekek? Attól függ foglalkozott e velük az apja

Mi 4éve agyunk együtt a párommal, és én elkezdtem gondolkodni a szaításon, mert elegem van hogy folyamatosan nőzik, csetel a szingli haverjaival csüng!

Hát én köszönöm zépen ebből nem kérek!

Hogy jutottam idáig: ez az utobbi 2év leforgása alatt történt, ugyanis már nem egyszer kezdett ki csajokkal miközben velem volt!Kezdem megunni, letagad dolgokat, régen nem dolgoztak nők a munkahelyén mostmár azok is vannak és jelölgették iwiwen és láttam hogy munkahely közös és azt is letagadta hogy ő nem ismeri na ez ma történt szóval ez volt az utolsó csepp a pohárban!

Igen az is jobb ha csonka család mert a mindnenapos ordibálózás után ugyis az egyik befogja adni a válást!

Sok sikert és találsz te jobbat is!

Meg azért az elég gáz ha a kisbaba jelenlétében orditozik!

Nekem a szüleim másfél éve váltak el hivatalosan. Nem hivatalosan már három éve külön vannak, csak a válóper eléggé elhúzódott.

Anyu adta be a válópert majdnem 20 év házasság után. Az évek alatt szépen gyülemlettek fel a dolgok: apu ivott, nem lehetett rá számítani, soha nem volt ott amikor igazán szükség lett volna rá, volt hogy hetekre eltűnt...stb. Az utolsó csepp az volt amikor kiderült, hogy kb. 14 éve csalja anyut. :S Akkor anyunak elege lett, előtte még próbált valahogy túlleni a problémákon mert szerette aput, apu is őt azért, de ezek az évek kiölték anyuból a szerelmet...

A válás időszaka nagyon nehéz volt mindenkinek, folyton üvöltöztek, veszekedtek, nem tudtak semmiben megegyezni, az ügyvédekkel is csak marták egymást. Hárman vagyunk kamasz gyerekek, tehát már felfogtuk, hogy mi van... Mindenki kicsit depis volt akkoriban, szüleim is.

Most már egy ideje sokat javult a helyzet. Apu nem iszik, csak nagyon ritkán akkor se hullarészegre. Sokat komolyodott azóta, lehet vele beszélgetni, mostanában odafigyel rám, ő keres engem hogy találkozzunk és már nekem sincs ellenvetésem. Amióta elváltak sokkal jobban meg lehet beszélni vele a dolgokat, mert nem akar minket is elveszíteni...

Anyu lassan egy éve újra boldog kapcsoaltban él, amit mi gyerekek egyáltalán nem bánunk.. Ő is sokkal kiegyensúlyozottabb, boldogabb. A váláskor leginkább attól félt, hogy el tud-e tartani minket egyedül, és sikerült ezt megoldania, bár elég sokat dolgozik.

Anyu és apu mostmár tudnak normális hangnemben beszélni, apu segít is minket néha.

17/L