Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jóvá tehetem ezt vhogy? Éveken át gyülöltem apámat és a féltestvéreimet.
12 éves voltam mikor elváltak a szüleim. Csalták egymást,apámnak már voltak gyerekei is a másik nőtől mikor végül is be adták a válást.
Utáltam apámat mert soha nem keresett a válás után. Mikor nagyobb lettem ugy voltam vele h én se keresem mert ő se törte magát anno. Utáltam a féltestvéreim ismeretlenül is h miattuk nem jön apám. Meg azért is mert anyám egyedül nevel,és soha nincs semmire pénzünk,nem fizet tartásdijat se.
Anyám vmiért nem akarta be perelni apámat. Nem értettem miért nem alig volt pénzünk,a lakást is alig tudtuk fenntartani (1+2fél szobás panel),de mindig szidta apámat h miatta van ez. Anyám élettársa is folyton szidta h nem segit az apám a nevelésemben,idegen (ő neki) neveli a gyerekét stb. Volt h mondtam anyámnak hadjuk el a lakást és vegyünk kisebbet,marad arra is h tovább tudjak majd tanulni érettségi után,de ezt nem akarta sose.
18. szülinapom után pár héttel,elhatároztam h én fogom beperelni az apámat rokontartásra. Ám jött a hir h egy balesetben meghalt.
A hagyatékin felolvasták a végrendeletét. Én nem örököltem jóformán semmit,csak némi kp-t,amit apám szülinap.névnap,karácsony stb... tett nekem félre éveken át. Az ingatlant a két féltesóm örökölte,mivel mikor elváltak a szüleim a gyerektartás fejében apám lemondott az én nevemben a lakásról(kb 12 milliót ér) és minden benne található dologról.
Továbbá volt több nekem cimzett levél is,amiben apám irta h neki mennyire fáj h én nem akarom látni,és mindig megüzenem az annyámal h nem akarom látni.
Ledöbbentem. Anyám éveken át hazudott nekem. Bűntudatom van,pszichológushoz járok. Nem tudom h kezeljem ezt az egész helyzetet.
Anyám mikor számon kértem nem mondott semmit!
Az kemény :O
Igazából magadon csak úgy tudsz segíteni, hogy idővel elfogadod a történteket és megtanulsz együtt élni a bűntudatoddal.... aminek nem szabadna lennie, mert itt anyád volt a szemétláda. Te csak ez egyik átvert fél vagy ebben a történetben.
A helyedben nekem is rohadt bűntudatom lenne, részvétem az édesapád miatt. Anyáddal még próbálj beszélni, én biztos nem hagynám annyiban a dolgot. Egyáltalán, mi az, hogy nem mondott semmit? Hazudozik neked össze vissza, és utána még magyarázatot sem ad? A pofám leszakad.
Ne emészd magad, ez tényleg nem a te hibád!
Agyam eldobom, hogy anyád ezek után nem süllyed el a föld alá szégyenében...
Ha jóvá szeretnéd tenni, esetleg próbálj meg ha nem is kibékülni, de legalább rendezni a kapcsolatot a féltesóiddal. Mondd el nekik mi történt, és anyád nevében kérj bocsánatot... hidd el, sokat fog jelenteni mindenki számára.
Én a helyedben tényleg addig zaklatnám míg el nem mondja, mire volt jó ez a játék. Ha kiderül, hogy csak kicsinyes bosszúja volt, megszakítanám vele a kapcsolatot...
Részvétem, és kitartást neked!
Részvétem, ez nagyon nehéz helyzet.
Egyetértek abban a többiekkel, hogy nem a te hibád, és a féltesóiddal beszéld meg ezt. Abban már nem, hogy a történtek miatt feltétlenül szakítsd meg a kapcsolatot édesanyáddal - most vesztetted el az egyik szülődet, ha a másikat is elveszted, még nehezebb feldolgozni a történteket. Az, hogy mi történt a szüleid között, rájuk tartozik, az emberek rettenetes dolgokat képesek tenni az érzelmeik (pozitív és nagatív egyaránt) miatt. Az, ami téged érint, nagy hiba volt édesanyád részéről, ezt tényleg el kell mondanod neki, hogy hogyan éled meg. Van családterápia, ha úgy érzed, nem tudsz túljutni a dolgon, segíthet nektek ez a megoldás, ragaszkodj hozzá, hogy édesanyád menjen el veled. Szerintem ő sem akar téged elveszíteni, ez a történet számára nem rólad szólt, hanem a volt párkapcsolatáról. Ha meg tudod vele értetni, hogy számodra ez mekkora lelki teher, és muszáj segítenie, hogy fel tudjátok dolgozni, különben elveszíthet téged (érzelmileg), akkor szerintem belemegy.
Apám azt is irta az egyik levelében h már nem adja postára őket,mert én nem vagyok hajlandó válaszolni rájuk. Soha egyet se kaptam,de anyám erről is hallgat.
Éveken át hittem anyám hazugságában,apámnak meg esélyt sem adtam h megmagyarázza. Én azt hittem h nem is keres,pedig aztán többféle módon is próbálta velem felvenni a kapcsolatot
Nagyon durva amit anyád csinált. Te nem vagy hibás semmiben, hiszen csak egy kisgyerek voltál.
Keresd meg a féltesóid, próbálj valamilyen kapcsolatot kialakítani velük. Bár testvérként már soha nem fogtok egymásra tekinteni.
De egyet azért ne feledj...ha valaki mindenképp látni akarja a gyerekét, akkor nincs az az ember, isten, semmiféle hatalom ami ebben megakadályozná! Megvárhatott volna téged iskolánál, vagy találhatott volna alkalmat arra hogy találkozzatok. Nem csak levélben kellett volna próbálkozni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!