Mennyi kiadást jelent egy gyerek egy hónapban?

Már ha a banánt hoztad fel példának, maradjunk a banánnál.

Sajnos olyan világot élünk, hogy igenis spórolni kell, be kell osztani ami van.

Értelmes gyerekkel igenis meglehet értetni, hogy elég ha egy banánt eszik meg, és akkor marad másnapra is még egy. De lehet ez érvényes a joghurttól kezdve bármire. Nem muszáj egyszerre felfalni mindent.

havi 2 színház sem létfontosság, sem a gagyi menza. ha otthon csomagolsz neki olcsobb is és finomabb is. Ebédelni meg tud ha hazaér.

Jaa, nem vagyok elvált apuka aki gyerektartást kap. Anyuka vagyok, egyedül nevelem a gyerekem, nem kapok semmit, de nem panaszkodom, meg kell tanulni élni a lehetőségekhez képest.

Gyerekek, a semmin vitatkoztok már megint. Nem így van ez.

A helyzet az, hogy b***ni mindenki tud. Ész megáll. f*** feláll, a gyerek kolompol 9 hónap múlva. Jön kifelé, mert ez a dolga. Mese nincs!

No de, pénzt keresni kevés ember tud. Az nem olyan egyszerű ám, mint gyereket csinálni. De nem ám. Pénzt keresni komoly munka. Nem elég, ha feláll. De nem ám. Nem attól lesz férfi a férfi.

Hölgyeim, aki a csóró Lalinak szül 2-3 pulyát, az mégis mire számít? Hát mire? Minimálbérből 100 ezreket? Hagyjuk már, hát maguk még viccnek is gyengék, kérem. Havi 10 kiló oszt be lehet fogni, p**ncira meg lakatot, mert ez csak rosszabb lesz!

"Igaz, én is úgy látom, a gyereket nevelő szülő költ többet a gyerekre. Cserébe viszont vele él életvitelszerűen. Vagy ez nem kárpótolja az anyagi költségekért? Ez nem jutalom, hanem inkább átok? Akkor miért nem kérte, hogy a másik szülőnél helyezzék el a gyereket? Úgy gondolom teljesen reális, hogy akinek a jóból több jut, az arányosan viselje a negatívumokat is."

Maximálisan egyetértek ezzel a hozzászólással. Apuka kifizet 50-60 ezret havonta, és cserébe havonta 4 napot láthatja a gyerekét, mert tegyük fel, anyuci nem engedi el többször, csak a bíróság által megállapított láthatási időben. Amíg együtt éltek a szülők, addig sem költöttek többetm vagy lényegesen többet összesen a gyerekre, mint havi 100-120ezret, aminek a felét ugye apuka most is állja. Csak akkor még havi 30 napot lehetett a gyerekével, most meg havi 4et. Mégis hol igazságos ez? És az elvált anyák meg persze sírnak, hogy ők milyen fáradtak, milyen nehéz a gyerekkel, de hogy többet lehessen az apjával, na azt aztán nem. Aztán ha apuka esetleg talál magának valakit, akivel szintén vállalnak közös gyereket, akkor az ex bezzeg rinyál, mert az ő gyerekének kevesebb jut az apjából. Tényleg szánalmas az ilyen viselkedés, és sajnos elég gyakori. És persze pont az ilyen nők hisztiznek magasabb gyerektartás miatt.

De van egy tökéletes megoldás, kedves hölgyeim: tanulni kellene, és aztán normális állást vállalni, normális fizetésért. Olyat, hogy ha úgy adódna, akkor egyedül is el tudjátok tartani a gyereket, és ha ez mind megvan, csak azután szülni. Nem pedig apukára alapozni kizárólag a gyerek megélhetését, és pofátlan összegű gyerektartást legombolni róla, közben meg nyafogni, hogy "jaj, milyen nehéz elvált anyukának lenni". Mert ez a mentalitás szánalmas, a jóérzésű embereknek felfordul tőle a gyomra. Na és ha a szerencsétlen exférjetek nem elválik tőletek, hanem ne adj' Isten meghal és ti özvegyen maradtok? Akkor kiről gomboltok le pofátlanuk nagy összegeket "a gyerekemnek ez jár" címszóval, hm? Ha nem minimálbérre szülnétek, akkor nem lenne ilyen gondotok.

Elvált nő vagyok ovis gyerekkel.

Én örülnék a 40-50, de akár a 20 eFt-os gyermektartásnak is.

Nekem nincs ennyi- sőt a megítélt összeget sem fizeti a volt férjem (minimális 15 eFt).

Ezzel együtt nem háborgok, mert:

- én házasodtam anno ezzel az emberrel (igaz, hogy megfontoltan, de a körülmények, illetve mi magunk is változtunk)- így a válás is az én/mi kockázatunk, annak minden anyagi/érzelmi terhével együtt

- ugyanígy valahol az én kockázatom/felelősségem az is, hogy ha már így alakult, akkor a gyerektartástól függetlenül valahol igenis egyedül is képesnek kell lennem eltartani a gyerekemet.

- természetesen nem kérdőjelezem meg azt, hogy a másik félnek is kötelessége lenne a LEHETŐSÉGEIHEZ, KÉPESSÉGEIHEZ ÉS AZ ÍTÉLET SZERINT

...hopp elküldtem, elnézést.

Szóval a másik félnek is kötelessége lenne a SAJÁT gyermekének az életéhez anyagilag IS hozzájárulni, de ez engem nem mentesít az alól, hogy ha ez valamiért nem jön össze (pl. a másik fél munkanélküli, tartósan beteg, külföldre eltűnt stb.), akkor nekem egyedül is kutya kötelességem helyt állni,nem?

A kérdésre a válasz- hogy náluk konkrétan mennyibe kerül a gyermekem.

(és ez csak és kizárólag a mi példánk, lehet azon vitatkozni, hogy sok vagy kevés, ezek a tények, ezt tudom a jelenlegi anyagi helyzetemben egyedül is megteremteni/finanszírozni)

Lehet ennél jóval kevesebből vagy jóval többől is gazdálkodni, kinek kinek igényei, lehetőségei szerint.

Óvodás gyerek:

- magánovi étkezéssel, egyéb fizetős programokkal, csoportpénzzel, minden egyébbel együtt: havi 75-80 eFt

(állami ovi nagyjából kb. -20 eFt között lenne kaja, csoportpénz, pár fizetős program)

- gyermek otthoni étkezései (hétköznap jellemzően vacsora+ egész hétvége): vacsorára, nasira átlag 300-400 Ft-ot számolok, egész napra kb. 1.000-1.200 Ft-ot (ebbe belefér normálisan a joghurt, gyümölcs, csirkemell, rozsos pékáru, 1-1 csoki is stb.): kb. 20-30 eFt lehet

- a rezsit én csak korlátozottan számolom a gyerekre, elenyésző a része. Hiszen a lakást ugyanúgy kell fűteni, világítani, ugyanúgy kell biztosítást fizetni, internetet stb. ha ő van, ha ő nincs- gyakorlatilag magamra is kb ugyanennyit fizetnék. A vízfogyasztása, direkt az ő rezsije elhanyagolható, legyen mondjuk 2 eFt/hó.

- vitaminok, időszaki betegségek (megfázás stb.) gyógyszerei, illetve választható (fizetős) védőoltások éves átlagban havi kb. 5 eFt

- ruházat, minőségi cipő, kabát, korcsolya, hátizsák stb. havi átlagban kb. 10 eFt (ez ugye időszakos, ő még évszakonként kinő egy cipőt, évente kell új kabát, ruházat, ünneplő stb.)

- szórakozás, programok, sport: bábszínház vagy játszóház vagy szülinapi buli vagy tánc/torna (az övé, illetve a kis barátokéra elmenni is bizony költség) havi átlag kb. 5-10 eFt eFt

- ünnepekkor, alkalmakkor vagy csak úgy ajándékok, könyvek, fejlesztő eszközök havi átlag 5-10 eFt

Nekem ezek a SZŰKEN vett költségeim, havonta tehát átlag 120-150 eFt.

Ehhez kapok:

13.700 Ft családi pótlékot, mint egyedülálló

10.000 Ft családi adókedvezményt

nagylelkűen 25 eFt-ot.

Ha filléreskedni kellene, akkor kb. az alacsonyabb értékekkel számolva is nálunk kijönne 50-60 eFt a fele összegre.

TÁGABB értelemben a gyerekre költök még:

- havi megtakarítási számla neki 60-70 eFt

- havi lakáskassza neki 20 eFt

- egyedülállóként nekem igazán gond a nyári több hónapos nyári szünetek, mindenféle szünetek, ünnepek, nevelés nélküli munkanapok. Bizony másik helyettesítő magánovi is alsó hangon 5 eFt/nap- hogy én be tudjak menni dolgozni. Éves szinten ez több, mint 100 eFt- bébiszitterrel több lenne (sajnos nagyszülők nem élnek)

- nyaralás, utazások rá eső része egy évben is bőven 100 eFt felett van

De ez már az én kockázatom/magánügyem.

Alapvetően nem tartanám irreálisnak a havi 50 eFt gyermektartást sem, de persze nem kötelező magánoviba meg szülinapi zsúrokra sem járni, könyvet is lehet könyvtárból kölcsönözni, vihetném autó helyett bkv-val is oviba stb.

De a jelenlegi életünkben ilyen költségek vannak és nem gondolom azt, hogy nagy lábon élünk, inkább átlagosan.

39-es.

Ez az eletvitel nem atlagos hanem mar luxus kategoria.

37-38-as, én már a sérült gyerekemre is megkaptam, hogy felesleges luxus magánóvodába járatnom, úgyhogy felteszem, Neked is kijut majd rendesen. És én még meg sem említettem a megtakarításokat, csak az alapkiadásokat.

Az a gyanúm, hogy sokaknak rosszul esik, hogy többet költünk a gyerekeinkre, mint náluk a család teljes költségvetése, de azt gondolom, hogy ha megtehetem ezt a saját pénzemből, az én választásom, és nekem inkább az furcsa, ha valaki nem tesz meg mindent a gyerekéért, amit anyagi lehetőségei megengednek.

Úgy vállaltam gyereket, hogy ha egyedül maradok, minden anyagi segítség nélkül is boldoguljak. Arra nem számítottam, hogy a fejlesztések milyen extra költségeket jelentenek majd havi szinten, de ezzel együtt is tudom biztosítani neki azt, amire szerintem szüksége van. Mindemellett tekintettel a gyerek állapotára elfogadom és egy megtakarítási számlára helyezem számára az apja által küldött havi 100 000 forintot. (Amit magától küld, nem határozat alapján. És mielőtt valaki sajnálná, hogy mi marad neki, ez a bevételeinek a töredéke, nem jelent számára anyagi megterhelést.)

Nyilván eltérő lehetőségei és igényei vannak az embereknek, és igen szerencsésnek mondhatom magam, hogy magyar viszonylatban jól keresek, de nem gondolom azt, hogy megadni a lehető legjobb oktatást és fejlesztést a gyerekemnek luxus lenne. Ugyanígy vagyok a minőségi étkezéssel, programokkal, utazásokkal. Nyilván túl lehet élni Tesco gazdaságos termékeken és letöltött filmekkel, de ha nincs rákényszerítve az ember, ritkán választja ezt a sorsot a saját gyerekének.