Az elettarsam bantalmaz van 2 eves kisfiunk es mikor elakarom hagyni kiveszi a kezembol es nem adja oda. Mit tegyek?

Csak az tudja átélni és az tudja megérteni a többi ember számára nyilvánvaló, de aki benn van az számára nem annyira " tökölődést" aki nőként volt már ebben a szituációban.

A vágyaid irányítsanak Anyuka, Ne a Félelmeid.

Lehet meg kell várnod azt a töréspontot amikor már nem fogsz félni ennyire , vagy pont annyira fogsz már félni, hogy az lesz a legnagyobb hajtóerőd.

Találj segítségeket ha egyedül nem vagy annyira erős.

Ahogy Most látod a világodat, nagyon nehéz lesz meghoznod a számodra és főleg a gyerek számára legmegfelelőbb döntést, de ez a Te életed.

Lehet lépsz 1 hónap vagy egy év múlva, vagy 20 év múlva vagy pedig soha.

Ez a Te életed, azt csinálsz vele amit akarsz.Csak később nagyon nehéz lesz megküzdened a bűntudattal, hogy miért vártál, mit tettél magaddal és a gyereked életével.De ha így kell legyen akkor is jól döntesz, mert ez a Te életed.

Kaptál egy csomó választ hogy mit csinálj.Jó válaszokat is.

Ha meg tudod érteni, hogy az életed a te kezedben van senki máséban akkor megléped azt a lépést ami neked és a gyereked számára a legjobb.

A párod minden segítséget megad neked ahhoz, hogy megértsd, nincs dolgod vele többet.Ver, szemétkedik, terrorizál.

Az, hogy Te mit kezdesz mindezzel...háát...majd eldöntöd.

Jó döntést neked, legyen áldás rajta :)

A jog es az allam primitiv eszkozokkel olja meg magyarorszagon ezen problemakat es figyelmen kivul hagy rengeteg olyan tenyezot amely emberi, igy rendszerint jobban rombol mint epit.

En azon szerencses ferfiak koze tarrozom aki nem fogyaszt tudatmodosito szereket, igy alkoholt es dohanyt sem, igy mikor olyan helyzetbe kerulok, hogy felszabadul bennem az allat, mint pl amikor gyermekem anyjanak a nyakat kaptam el duhomben, meg idoben tisztabban tudtam latni a helyzetet es inkabb elhagytam a helyszint hogy ne a kisfiam elott s ne az anyjaval vezessem le. Amiota otthagytam oket sem duh, sem agresszio nincs bennem, bekes egyedulletben tengetem napjaimat es keszulok arra h megtisztulva visszaterhessek gyermekem nevelesehez es h az anyaban is letisztuljanak a tortentek, hogy bekeben elhessunk tovqbb.

Mindannyian aldozatok vagyunk, elozo korok es a jelen nyomas aldozatai, gyengesegunk es tehetetlensegunk feszultseget okoz amely rendszerint szeretteinken csapodik le. Sok anya, feleseg eleten keresztul turi h ferje bantalmazza, viszont a gyerekek ennek nem lehetnek elszenvedoi.. Tenni kell! Vagy el kell erni h onkent vonuljon el vagy meg kell tenni a megfelelo jogi lepeseket, viszont mindket esetben q bantalmazo felnek tisztaban kell lennie h az o viselkedese az oka, s nem mint felelos, hanem mint javitasra szorulo aldozat viszonyulni hozza, hisz o is ember, szeret, csak most ezek az eszkozei a kinyilvanitasra. Pszichologus es/vagy pap sokat tud segiteni ilyen esetben. Egeszseget!

kedves kérdező én azt látom neked eszed ágában sincsen megoldani ezt a helyzetet.a jogaiddal akarsz tisztában lenni-ezt kérdezed állandóan.

cseppet nem érdekel milyen maga a helyzet.taglalod hogy csak akkorát kapsz verést ami nem látszik.azaz? ez nem is érdekes mi?

a gyerek pelenkás.az nem jut eszedbe,hogy a viselkedéseddel mit okozol a gyereknek? ha már neked ő a fontos!! mi lesz ebből? milyen családban fog felnőni? milyen ember az aki veri a gyengébbet és zsarolja? de kérdezném azt is: milyen ember az aki ezt eltűri és a jogaira kiváncsi -nem az az első dolga,hogy azonnal megszüntesse ezt,és majd azután!! foglalkozik a joggal.

de egy agressziv baro.mnak nyugodtan soorold a jogaidat.minden esetben figyelembe fogja venni.és aszerint üt majd meg.

menthetetlen vagy,és tehetetlen.

Felesleges a kérdezőt hibáztatni, nem ő tehet a kialakult helyzetről, hiszen az élettársa viselkedik úgy, ahogy nem kellene. Más kérdés, hogy sajnos a kérdező az, akinek mégis meg kell oldania a dolgot, hiszen az élettársa nem fogja azt mondani, hogy "én csinálom rosszul, keresek rá megoldást". De az teljesen érthető, hogy a jogaival tisztában akar lenni, és amíg nincs a birtokában minden információ, addig nem mer lépni. Pont azért, mert a gyerekéről van szó.

Viszont ezen könnyű segíteni, mert nagyon sok helyen van ingyenes jogi segítségnyújtás, akár a helyi családsegítőben, akár a különböző, nőket segítő civil szervezeteknél (pl. NaNE Egyesület [link] vagy Patent Egyesület [link] ), és kimondottan javaslom is a kérdezőnek, hogy mielőtt bármit tesz, informálódjon a jogairól, kérje ki szakember tanácsát.

Sajnos egy ilyen gyermekelhelyezési per hónapokig is elhúzódhat (már úgy értem, hogy mire kitűzik a tárgyalás napját). Viszont (ezt nem tapasztalatból tudom) úgy hallottam, hogy létezik valami olyan is, hogy lehet kérni előzetes (?), ideiglenes (?) - sajnos nem tudom a szakkifejezést, nem vagyok jogász - gyermekelhelyezést.

A rendőrséggel sajnos nem mész sokra, mert ebben a töketlen országban nem foglalkoznak a családon belüli erőszakkal addig, amíg vér nem folyik.

De mint már mondtam, tényleg a helyi családsegítőben kérj segítséget, ott tudsz beszélni jogásszal, aki pontos, és naprakész választ tud adni a jogi ügyekben, és a bántalmazott nőket segítő szervezetek bármelyikét szintén megkeresheted (pl. telefonon), ők is segíteni fognak.

Ja, és amúgy, ha az élettársad jelenleg is drogozik, akkor ez jelentősen rontja az esélyeit, szóval szerintem ne aggódj. Főleg, hogy a kisfiú még csak két éves. Nem valószínű, hogy ilyen körülmények mellett az apának ítéli a bíróság.

#20 Kegyed semmit nem tud rólam, tanácsot nem adott a kérdezőnek, csak vádaskodik, általánosít és szidalmaz engem aki tanácsot is adtam, ráadásul más szemszögből mint az övé.

#23 Bizonyíték persze nincs, a kedves adott becsületszavára kellene elvenni a gyereket az Apától hatósági erővel. Szokásos történet. Kérelmezzen a gyámhivatalnál igazságügyi elmeszakértői meghallgatást magácska és tisztelt párja részére, ki tudják deríteni hogy mi és mennyi igaz az itt előadott tragikus történetéből, ha nem hazudozik akkor kiváló alapot nyújt a kézhez kapott dokumentum a gyermekelhelyezési per gyors, akár egytárgyalásos lefolytatásához.

#27 Az nem tudható hogy miről tehet és miről nem, itt csak az ő álláspontját hallottuk.

#28 Rosszindulatúnak tart engem amiért nem a kívánt önös szemszögéből hanem a másik fél szempontját és legfőképpen a gyerekének érdekét figyelembevéve próbálom felvilágosítani. Nagyon emlékeztet a hozzáállása egy ismerősömére aki folyamatosan újabb és újabb fül-orr-gégészhez vitte a kislányát de sajnos mindenhol azt mondták hogy a gyereknek ki kell fújni az orrát, ő mégis próbálkozott találni egy olyat aki hátha azt tanácsolja hogy ráolvasással is megoldható a krónikus középfülgyulladás. Majdnem ráment a gyerek hallása, és ráment egy házasság a csökönyösségére.

Javaslom vegye figyelembe hogy nem csak a saját érdekeit kell néznie, és bizonyítania is kell hogy nem csak a saját érdekeit veszi figyelembe.