Elvált vagyok és van gyerekem. Csupán emiatt ássam el magam? (33/F, gyermekem nem velem él. )

#20, ja, egész addig valóban nem, amíg nem el akarsz menni este valahova ötletszerűen, vagy épp szexelni egy nagyot és gondtalant... és máris rájössz, hogy de, alapvetően különbözik... (mondjuk ha már húszon felüli a ded, akkor már tényleg nem)

Ezért mondtam, hogy az első kérdés az, hogy a Kérdező mit akar a saját életével, mire van igénye, mi neki a fontos és mi a másodlagos ebben az életszakaszban, és akkor ehhez képest lehet keresni... így lehet a legbiztosabban kivédeni mindenféle kölcsönös csalódásokat.

#22, nem sarkítok, egyszerűen leírom, hogy én min mentem át a múltban, milyen döntésekkel, szempontokkal kerültem szembe, amikor pont 33 évesen egész hasonló helyzetben voltam, mint a Kérdező. És direkt nem mondom, hogy mi a helyes meg a helytelen, mert meggyőződésem, hogy olyan nincs is, emberek vannak a saját igényeikkel, terveikkel, szempontjaikkal, elgondolásaikkal, és az a szerencsés, ha ezek találkoznak, akkor fog a dolog boldogságot szülni, csalódások helyett...

(az előbb meg ott volt az "ötletszerűen" szó, ugye van, aki a spontaneitásban hisz, van, aki a megszervezettségben.... és ez egy alapvető tulajdonság, tán az egyik leggyakoribb kapcsolat-gyilkos, ha nem egyezik...)

Hát én nem tudom melyik oldalon keresgélsz. Az exférjem 2 havonta cserélgeti a nőit (ő 28 éves és mindig ilyen 20-27 év körüli partnerei vannak). A lányunk velem él és csak 2 hetente megy hétvégén hozzá. Ebből egy csaja sem csinált problémát. Ja és nem egy tipikus jóképű férfi az exem.

Szerintem több oldalon nézelődj vagy próbálj meg eljárni. Mert személyesen tehetsz valakire akkora benyomást, hogy nem érdekli van-e gyereked :)