Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha elmúlt a szerelem és nem jött helyette szeretet, elválnátok?
Figyelt kérdés
11 éve vagyunk házasok. Egy pár éve megváltozott bennem minden. Egyrészt mert megcsalt. Nehezen tettem túl magam rajta, két év kellett hozzá. Másrészt amíg tombolt a nagy szerelem, teljesen vak voltam. CSak "őt" láttam, csodáltam rajongtam érte. Aztán jött a csalódás a megcsalás és rájöttem hogy ő nem is olyan amilyennek én elképzeltem. Azzal nyugtattam a szerelmes lelkem évekig hogy minden happy, és minden tökély. De ahogy elmúlt a nagy lobogás rájöttem hogy nem tudnék annyi jó tulajdonságát összeszedni mint amennyi rosszat. Igazából ha kívül állóként nézném akkor azt mondanám hogy ő egy nem jó ember, aki nem bánik jól a családjával és csak a pénz érdekli. Mindig minden konfliktust azzal magyaráz köztünk, hogy anyagi gondjaink vannak. Én ezt nem így látom, szerintem az ő türelmetlenségével van a baj. Úgy látom a kapcsolatunk olyan szintre jutott ahol én már tenni nem tudok az ügyért. Itt neki kellene belátnia a hibáit és javítani rajta. Hogy ne gondoljátok hogy én hibátlannak tartom magam, de nagyon sokat dolgoztam ezért a házasságért és minden konfliktus akkor oldódott meg ha én voltam az okos aki enged... De ha arra gondolok hogy mi lenne velem ha elválnék, félek. Meg tudnék állni a lábamon a két gyerekkel, mert jó szakmám van, de nem tudom elképzelni hogy egyedül fekszem le aludni és egyedül irányítgatom a dolgokat. A gyereknevelést eddig is egyedül csináltam az menne nélküle is. Hogyan tudhatnám meg hogy most valójában mi van? Nem tudom hogy szeretem e, és nem tudom hogy nem bánnám e meg a szétválást. na és hogy kezdjem el mondani neki? Egyáltalán megéri? Nagyképű öntelt álom hogy egyedül a saját lábamon jobban boldogulnék? Természetesen nem anyagiakra gondolok itt, hanem hogy nincs szülők közti veszekedés, a gyerekek nem hallgatják hogy apa és anya már megint valamin civakodnak. Nem szól bele pl anyóspajtás a gyereknevelésbe, nem hangolja ellenem őket. Sok olyan gond van mindkettőnk családi hátterében ami ezt a kapcsolatot amúgy is meggyengíti. Nem tudom mihez kezdjek teljesen tanácstalan vagyok.2014. júl. 23. 13:09
11/17 anonim válasza:
Menj el egy pszichológushoz, ha nincs kivel megbeszélned.
13/17 anonim válasza:
Szerintem is valj el, de azert, hogy a ferjed megszabaduljon toled vegre.
14/17 anonim válasza:
Csak nyűglődsz ebben a kapcsolatban,már gondolkodsz,milyen is lenne egyedül.Ezek után szerintem nem kérdés,hogy inkább váljatok külön.
15/17 A kérdező kommentje:
ennyi volt? Elmúlt minden? Eltűnt minden amiben hittem. Minden megváltozott. A férjem ellentétére változott, pont ellenkezője annak amibe én annak idején beleszerettem, ami miatt azt gondoltam hogy ő az igazi. Azok mára már nincsenek sehol. Nem kényeztet, ő erre is az anyagiakat hozza fel, pedig nem az kell hozzá. Nem okoz örömet de ő elvárja hogy én mindig az ő örömére tegyek. Sajnos pont olyan férfit sikerült találnom aki hasonlít apámra. Anyám alárendeltje apámnak, mindig mindent az ő kedvében tesz, neki nincs beleszólása a dolgokba. Apám alkoholista, jó a párom még nem az, de úgy gondolom ha én elválnék tőle rövid úton belül oda jutna ő is. Egyetlen pozitív tulajdonsága van, ami viszont a túlzásba vivés miatt szinte negatívummá vált: kötelesség tudó. De olyan szinten, hogy ha munkáról van szó nincs nyugvás, nem pihen és mindig a kiszabott feladat az első és a család a második.
2014. júl. 24. 06:29
16/17 anonim válasza:
Nekem is volt egy jópár éves kapcsolatom, bár nem házasság volt, és gyerek sem volt. Nem néztem rá másra, még a gondoltaim sem jártak más fiún soha, aztán kiderült, hogy csal. Mint derült égből villámcsapás. Persze tagadott mindent, végül hosszú hónapok múlva minden kitisztult. Nálam ez eleve váló ok, és a hazugságot kb. ugyanannyira nem tudom elviselni, igy kérdés sem volt, hogy legyen-e vége vagy sem. Én is féltem, hogy mi lesz velem, szerintem kicsit kapcsolatfüggő lettem, de nagyon jól dönöttem, soha nem bántam meg, hogy vége lett. Inkább azt, hogy valaha létezett ez a kapcsolat, de azt nagyon bánom. Szokták mondani, hogy ha elölről kezdhetném...én szivesen elölről kezdeném az életemnek azt az időszakát, és sokmindent másképp csinálnék. Ez persze egy másik történet, de hátha segit egy kicsit.
17/17 anonim válasza:
Én nem váltam, és megbántam. Anyagi okból döntöttem így, aminek sajnos sok negatív vonzata lenne a gyerekekre nézve. Ha megtehetném, és meg tudnék állni a saját lábamon, mennék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!