Mit tegyek, ha a férjem akivel válás alatt vagyok, durván pocskondiáz? Teljesen ellehetetlenít?

Semmit. Egyik füleden be, a másikon ki. Ne állj le vele veszekedni, ne is reagálj, mert akkor rögtön el is érte a célját.

Olyanokat válaszolj, hogy: ühüm, igen, igazad van, oké...

Kimondottan nehéz, de felül kell kerekedned rajta. Vedd fel a póker arcod és ameddig bírod hallgasd. Viszont ne reagálj vissza! Legutóbb a bíróság folyosója visszhangzott a férjem hangjától, sorolta kivel csaltam meg, miket tettem ellene, pedig ő mennyi, de mennyi alkalommal kérte, hogy béküljünk ki. Jusson eszedbe ilyen alkalmakkor, hogy az ember saját magát minősíti a szavaival-cselekedeteivel. Én is bírtam egy ideig, majd ott hagytam, mondva neki:- Minden jót! A guta majd megütötte, mert nem álltam le vele vitázni. No, de kérem! Az értékrendünk más, ezért is válunk.

Ügyes legyél! Magadért tett meg, hogy hallgatsz. Ez nem azt jelenti, hogy tűrsz. Csak nem süllyedsz le a szintjére.

Fogd meg a cuccaiat egy szép napon, amikor őp nincs otthon és költözz el tőle, albérletbe. Vigyél el mindent, ami a személyes holmid, mert az ilyen típusú ember szeret bosszút állni a tárgyaidon, csak hogy nél nagyonbb fájdalmat okozzon neked.

Utána tiltass el minden felületet, ahol el tud érni, és csakis a tárgyaláson találkozz vele.

Amikor elváltál és elfeleztetltek a vagyont, akkor is védd magad tőle! És vedd ezt olyan komolyan, ahogyan írtam.

Én is voltam így, ismerem, milyen érzés. Túl kell esni rajta.

Válás után esetleg megszelídül, ha látja, hogy hiába volt a "hadművelete".

Mindenesetre tarts ki, de biztosítsd afelől, hogy azért barátságban maradhattok.

Hasonlóan éltem meg a válásomat, bár én férfi vagyok.

Azt mondják, legjobb védekezés a támadás... Ex-nejem is így gondolhatta annak idején, hiszen miatta ment tönkre a házasságunk, de környezetében (miután elköltözött), mindenkinek úgy tálalta a helyzetet, hogy én még a legyet is reptében.

Nem ért el vele semmit. Aki ismert, tudta, egyenes, becsületes ember vagyok. Sokan viszont tisztában voltak vele, hogy épp neki vannak pasi ügyei. Néhány hónap után nem is szégyellte ezt felvállalni. Ráébredt, feleslegesen ámítja magát és környezetét.

Részeben még pozitívan jöttem ki a dologból, hiszen számtalan hölgyismerőse vonzónak találta, hogy én egy dzsigoló, múcsó-macsó típus vagyok, állítólag. :-D /hiszen a rossz fiúk vonzzák a jó lányokat ;-) /

A lényeget már az előttem szólók elmondták. Próbáld nem felvenni amiket mond. A baráti körödben, környezetedben légy természetes, ne ágálj és ne áskálódj ellene. Próbáld félvállról venni a dolgot. (nem könnyű) Ha visszahallod a hülyeségeit, próbálj valami frappáns laza véleménnyel szólni róla.

Például, én ilyenekkel reagáltam le az én helyzetemben: "Bocs, de nem igen érek rá ex-nejem pletykáival foglalkozni. Sietek, épp randira megyek. Ráadásul kegyetlenül fáradt vagyok a tegnap esti csajtól. Csak tudnám, hogy a fenébe hívták? Ida, vagy Rita? Valami ilyesmi. - mikor láttam, hogy az illető középkorú női ismerős nem veszi a lapot, még rátettem egy lapáttal :-) - Kicsit izgulok, mert a ma esti csaj hozza a barátnőjét is. - Mivel láttam, hogy levegőt sem kap a faggatózó hölgyemény, de a fia már majd kidurran a röhögéstől mögötte, bevetettem még egy mondatot. - Nem akarom váratni őket, mert nem maradhatnak túl sokáig, hiszen haza kell érniük este 11-ig, mert addig engedték el őket a szüleik."

:-DDD

Sajnos, aki el akarja hinni rólad a pletykákat, az ellen nem igen lehet tenni. Én ezeket az embereket le.. szóval, semmibe veszem. Mindenkinek nem lehet megfelelni! Aki valóban ismer, azoknak nem igen kell külön bizonygatnom, jellememet!

Fel a fejjel! Elmúlik! Lesz jobb időszak is!

Én válásom után egy évig nem randiztam. Négy év után találtam meg az igazit. Vele szeptemberben lesz a 10 éves évfordulónk!