A ti gyereketeken, hogy "jött ki" a válás, milyen volt kicsiként, aztán kamaszként? Lett valami lelki gond belőle, vagy jól fogadta?

Még akin nem látszik sokszor azok a gyerekek is mély sérüléseket hordoznak magukban a szüleik válásától. A leírt dolgok mind előfordulhatnak. Mindkét vagy az egyik szűlő felé ellenséges ártani akaró magatartás. Ez kiterjedhet akár az egész rokonságra is. A legfontosabb hogy a biztonság érzetüket helyreállítsák valahogy ezeknek a gyerekeknek. Sok irodalom van amiből tájékozódni ilyen gyerekek lelki gyógyításáról.

Eleinte,nagyon megviselte,nem akart itt hagyni és elmagyarázni se lehetett neki,hogy miért kell anyucival egy másik családba költöznie.Most meg élvezi a kényeztetést,sőt már követel is sajnos.Figyelem zavar az előjött nála.5 éve pereskedünk érte,de nem jutunk egyről a kettőre.Anyuci nagyon ellenem neveli,de küszködik ellene,mert sokkal jobban ragaszkodik hozzám!Tőlem még azt se tudja,hogy háború van érte,de anyuci mindennek elmond engem,így össze van zavarodva.Mert az igazságot ő is látja,de anyuci csak egy van és hisz neki!

Nalunk inkabb az az idoszak okozott kart amig az apjukkal eltunk. Nem volt alkoholista aki vert minket, egyszeruen csak egy onzo lusta semmirekello. Azota normalis es nyugodt a csaladi eletunk, amiota nincs velunk, ha ezt tudom, akkor ket evvel korabban kirugom. Az apjukkal ugy-ahogy tartjak a kapcsolatot, nincsenek eltiltva,csak apukanak nincs igenye tobbre.

Egyetértek azzal, hogy a gyereket nem elsősorban a válás maga viseli meg, hanem az állandó balhé. Ha rendesen meg tudnak egyezni a szülők és nincs egyikük sem "eltiltva" a gyerektől, akkor ki fogja heverni. A gond akkor van, ha az egyik fél elkezdi fegyverként használni a gyereket a saját bosszúvágya kielégítése céljából. Nálunk ez a helyzet. A gyerek iskolásan is bepisil, karmolja, bántja magát és kiállhatatlan a kortársaival. A háborúzás nagyon megviseli.

Kellet nektek elválni! Ostobak!A gyermek ömmagát báncsa láttyátok!isten pokolra vet a válásér. fujj.