Vigye, vagy ne vigye?

A saját félelmeidet ne vetítsd ki a gyerekedre,ez nem jó akarás.Nálunk én és anyukám gondozzuk a családi sírokat, a gyerekeim mindig jönnek velünk a temetőbe(1-4 évesek),és sosem voltak ettől rémálmaik.Nem is tudnám addig hova tenni Őket.Szerintem neked más okozta ezeket a rémálmokat.Ha a gyerekek választ kapnak a kérdéseikre,akkor nincs miért rémálmok gyötörjék Őket.És igen,a halál az élet vele járója,ezt el kell fogadni.Ha valaki meghal a családból azt sem titkolhatod el a gyereked elől,a maga szintjén el kell neki mindent mondani.Én nem ellenkeznék ennyire ez ellen,nem látok benne semmi rosszat.

Nem lehet,hogy egy nagyobb gyerek volt a ludas,aki rémiszgetett?Ezt úgy tudod megakadályozni,hogy egyszer sétálj el a gyermekedde,magyarázd el neki,hogy azok vannak a temetőbe,akik meghaltak,ott maradnak már mindig.És itt magyarázd el neki,hogy azok halnak meg,akik nagyon-nagyon öregek(természetesen te,a nagyi,a szomszédbácsi stb még mind fiatal),meg azok akik annyira betegek,hogy a doktor bácsi nem tudja meggyógyítani őket.Ekkor megnyugszik,hogy az ő "köreiből"nem kell senkinek meghalni és nem lesz gond.A későbbiekben lehet mindig egyszer-egyszer mesélni neki,nem jó dolog az sem hidd el,amikor a 8 éves gyerek megkérdezte a családba,hogy miért nézzük a Pista bácsit,amikor alszik,meg miért itt alszik,meg miért teszik gödörbe?

Egy három éves szerintem még kevésbé tudja felfogni a hely lényegét. Ha meg tisztában vagy vele h mikor viszik ki, kérdezgesd a kicsit, figyeld az álmait. Engem is mindig kivittek, és szép emlékként maradt meg bennük, amikor öntözgettem a dédi sírját.

kisebb koromban én is elmentem anyummal a temetőbe. egy régi barátját látogattuk meg, aki nagyon fiatalon halt meg autóbalesetben. anyukám sok szépet mesélt a fiúról, és emiatt egyáltalán nem féltem odamenni...

Szia,én hasonlóan gondolkodtam,mint te.Drága édesapám halt meg, ekkor a kislányom négy éves volt.Természetesen a temetésre nem vittük ki.Sokat járok a temetőbe és ő mindig velem akar jönni.A temetésre is el szeretett volna jönni,pedig akkor azt sem tudta,hogy mi az.Mindig rajzol valami szépet a papának és azt kivusszük a sírjára.Örül neki,hogy kifejezheti a szeretetét.Ő így emlékezik.Most hat éves.