Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megoldható, vagy váljak? (hosszú)
válasza:10:14 Vagyok. Tudom, mennyire fáradt és tanácstalan lehetsz. Hidd el, tényleg tudom és nem elképzelem. Én is 4 gyereket neveltem fel a párommal, mind fiúk és ketten ikrek.
Mi is tartottunk már ott (sőt, még messzebb), mint ahol most ti. Amit írtam, azt a magam tapasztalatából írtam, mert nálunk segített.
Igaz az is, hogy nem magamtól lettem ilyen "okos", hanem egy párterapeuta segített ebben. Azért mondtam el, mert remélem hogy van benne olyasmi, ami hasznosnak bizonyul nálatok is:)
válasza:
válasza:Pár dolgot nem értek. Azt mondod, közösen döntöttétek el a nagy családot. Mi volt az, ami akkor ebbe az irányba vitt titeket? Mik voltak azok az érvek, amik miatt 4 gyereket szerettetek volna? Mi az, ami ehhez képest megváltozott? Amikor 2 gyereketek volt, másmilyen volt a férjed? Amikor megszületett a harmadik, akkor még türelmes, békés volt a gyerekekkel?
Szerintem lelkileg, fizikailag mindketten mélységesen belefáradtatok abba a monotóniába, robotba, ahogy most éltek és erre valóban nem lehet előre felkészülni, de azért folyamatosan lebegjen a szemetek előtt, hogy valamiért ezt akartátok és minden ilyen jellegű probléma véges. A gyerekek folyamatosan okosodnak, nőnek és egyszer csak azt veszitek észre, hogy napokig alig látjátok őket és nagyon csöndes, üres lesz a ház. Próbáljátok ki, a házasság megmentése megér talán annyit, hogy fogadjatok valakit pár ezer forintért, aki megbízható, esetleg ismerős, aki 1-2 napra beköltözik hozzátok, vigyáz a 4 gyerekre, Ti pedig utazzatok el csak ketten. 2 nap is csodákra képes...
válasza:24,5 éves leányzó vagyok,egyenlőre még gyerek nélkül. De április végén fog az első megszületni...
Szerintem. Nem tudom hány éves lehet a két nagyobbik,de ha már iskolába jár,meeg ti (szülök) is 14 éve együtt vagytok akkor már nagyobb lehet. Esetleg probáljatok meg egy olyat hogy rábizzátok egy napra a nagy/okra a kicsit aki 3 éves. Ti meg menjetek el vacsorázni,romantikázni vagy csak kikapcsolódni kirándulni.Vagy akár egy napos fürdőzés családilag is jó lehet. A 3 évest se kell pelenkázni(szerintem) de vigyázni meg enni,inni tudnak ők is adni.
Remélem megoldódik a helyzet,mert a gyerekeknek se lenne jó ha nem lenne apjuk,főleg a Kicsinek lenne nagyon nehéz elmagyarázni hogy miért nincs Apa velünk. S neked akkor mint Anya még több gond szakadna a nyakadba.
válasza:Menjetek el együtt helyekre, mindenképpen találjátok ki, hogyan, de menjetek.
A férjednek pedig nem ártana pszichológus. Mielőtt rosszabb lesz neki, neked és a gyerekeknek. Nekik sem kis teher, hogy nem tudja őket elfogadni, és a későbbi életükre nagy hatással lehet.
válasza:Sajnos jelen helyzetre az is rásegített, hogy párom fél évig munkanélküli volt és akkor anyagilag is nagyon leépültünk. Azóta sem jöttünk egyenesbe így sem gyerekvigyázót nem tudunk hívni, sem elutazni. Az első két gyerkőcnél még nem igazán látszottak a problémák bár jelek már voltak. Talán jobban kellett volna figyelnem. Késő bánat, nem bánat. Most ez van. Az nem baj, hogy fáradt vagyok. Ám ha magamra hagy is a gyerekekkel, legalább ne nehezítse meg a dolgomat az örökös kiabálásával és a folyamatos számonkéréssel. Én ebbe fáradtam bele. Hogy vele is türelmes legyek, hogy elnézzem a kiabálását, hogy azt nézzem mi a jó neki. Úgy érzem ez csak az én problémám, ha megpróbálom megbeszélni vele, akkor ha olyanja van megérti, belátja és egy napig jobb is. Ám ha olyanja van, akkor csak olaj a tűzre. Ám az is érdekes, hogyha találkozunk az ismerősökkel és látja, a gyerekeiket, akkor csodálkozik, hogy a mieink azokhoz képest jók. Tényleg jók. Csak gyerekek. A legnagyobb pedig még csak kilenc éves. Nem lehet őket egymásra bízni. Sajnos én is úgy nőttem fel, hogy apám nem szeretett és a mai napig nem szeret. Talán ezért is fáj ennyire, hogy úgy érzem nem szereti (nem tudja szeretni) a gyerekeinket. Pedig ők csak egyszer gyerekek. Én nem ezt akartam. Szeretném megoldani, de egyedül nem megy. S ha ennyire nem jó neki velünk, mert nem jó akkor talán el kell engednem. Ám lehet, hogy csak a keserűség íratja ezt velem. Most nagyon megoldhatatlannak tűnik ez az egész.
A süket nap jó ötlet! Lehet, kipróbálom.
válasza:Ahogy olvasom a kommenteket, tényleg úgy tűnik, mintha a kérdezőé lennének a gyerekek, a férj meg csak utólag csöppent volna a családba. Miért alakult az ki, hogy brámilyen feladat a gyerekekkel kapcsolatban, értem ez alatt, iskolába, különórára elvinni őket, házifeladat ellenőrzés, nevelés... csak az anya feladata? a férjnek nincs semmi tennivalója, csak a zajt hallgatja, persze hogy idegesíti, mert szerintem egyáltalán nem érzi magáénak a gyerekeket. Nem játszik velük, nem neveli őket, semmi...
Szerintem valami közös játékot kellene kitalálni. Én nagyon szerettem régen kártyázni, a nagyszüleimnél mindig játszottunk valamit. De bármilyen más társasjáték is megteszi, ami érdekes egy felnőttnek és egy gyereknek is. Talán így összebarátkozna a saját gyerekeivel.
Vagy a drasztikus megoldás, lehet hogy én lelépnék egy hétre anyámhoz, és lássa el a gyerekeket egyedül a pasi. Kénytelen lenne beleszokni, és saját hatékony nevelést kitalálni. Ha csak magára számíthat biztos összekapná magát, az én rosszallásomtól se kéne tartania, hogy nem tetszik amit csinál.
Remélem azért változik a helyzed kedves kérdező.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!