Miért ilyen a volt felesége?

"és téged fog anyának tekinteni." Idióta.

Féltékeny rád, együtt töltött évek nem múlnak el. Akinek 6 felesége/férje/hosszabb ideig szeretője volt az hat csomagot cipel. Egy válással ezt nem szokták lerakni, az sem, aki megjátssza, vagy ezt hangoztatja. Nagy dolog ha két ember eggyé válik. Nem lehet nyomtalanul eltüntetni a lélekből.

jaj mintha magunkat olvasnám!! :( Nálunk ugyanez van, ennek már több mint 4 éve!! Nálunk az anyuka lépett félre, azóta is együtt van azzal a férfivel, tehát ők már kb. valami 6 éve vannak együtt. Én is a szétköltözés után ismertem meg a páromat, ott 2 kislány van, nem is olyan kicsik már, 11 és 13 évesek. 7 és 9 évesek voltak mikor megimsertem őket!

Nálunk olyan is volt, hogy a gyerekek előtt elkezdett velem artikulálatlan hangon üvölteni, hogy mit képzelek magamról, csak nem én akarom nevelni az ő gyerekeit? Párom alig tudta megfékezni őt. Volt, hogy kiszúrta a kocsim kerekét is, Gyerekek szegények már átlátják az anyjukat, a nagy 1 év múlva már hozzánk szeretne költözni, kisebb szintén. Ráadásul hamarosan megszületik a közös babánk, na ott ismét elgurul majd a gyógyszer jó messzire nála.

Nem lesz soha vége ennek, ahogy írták az előttem szólók is, annak örülnének ezek a nők (tisztelet a kivételnek) ha a vokt férjük hajléktalanként, magányosan tengődnének. Amint nem így van, azt már nem tudják elviselni, no meg kitudja lehet nem is olyan jó az ő párkapcsolatuk, hiába van mellettük valaki..

13-as vagyok! Kérdező pedig próbáljatok berendezkedni erre, hogy nem fog lenyugodni! Valamitől az ő lelki állapota torzult, így nem fog nektek nyugtot hagyni. És igen sajnos a gyerek fog még produkálni érdekes dolgokat, de hidd el a rossz érzését az anyjához fogja kötni és nem hozzátok. Igenis rossz érzés az egy gyereknek ha hazudnia kell mert anya ezt várja. szegény hazudni is fog de, bűntudata lesz miatta, de nem rátok fog haragudni, hizs nem ti kéritek őt erre, hanem az anyjuk! A szomorűsűgűt, a rossz érzését a gyerek az anyjához fogja kötni.

Nálatok sem kicsi már a gyerek, amennyiben eldurvulna a helyzet, 14 évesen már dönthet úgy, hogy hozzátok szeretne jönni. Már akár most 12 évesen is meghallgatja őt a bíróság, de még nem döntő a gyerek szava. 14 évesen már az!

Nálatok dettó az a helyzet mint nálunk. A férjem előző házassága szexhiány és az ex hárpia viselkedése miatt kudarcba fulladt. Nem részletezem, de évek múlva becsajozott a férjem és az exe beadta a válópert, mire elváltak már nem is azzal a nővel volt. Közel 8 év után jöttem én a képbe, ma már házasok vagyunk. Imádom a gyerekeit, ők is engem. Bármikor jöhetnek hozzánk. A férjem exe viszont minden láthatást akadályoz ahogy csak tud, mindenféle kifogásokat talál ki. Tiltani próbálja és a férjem ellen nevelni a gyerekeket (szerencsére nem sikerül neki). Óriási érzelmi terrorba tartja őket, ha tőlünk mennek haza az az első kérdése otromba hangon "na mi van apátokat már jobban szeretitek" vagy szimplán sír órákat a konyhába, hogy ne menjenek el sehova. Amikor én megyek a gyerekekért és az ablakból látja, hogy én ülök a volánnál, azonnal hívja a férjem, hogy "ha legközelebb az a nő jön lemegyek és hasbarugdalom". Pedig tudja, hogy jól bánok a gyerekekkel és szeretnek velem lenni. Sokkal inkább barátnőjük vagyok, nem akarok pótanyjuk lenni. Nem nevelem őket, csak akkor adok tanácsot és akkor segítek a tanulásban, ha megkérnek. Mondjuk nálunk úgy van, hogy a heti egy találkozásba többet beszélnek velem, mint egész héten otthon az anyjukkal, ezerszer többször kérnek tőlem tanácsot, mint egyszer az anyjuktól. Mert az anyjuk otthon nem foglalkozik ám velük rendesen, állandóan fáradságra hivatkozik pedig nem is dolgozik amióta elvette annó a férjem, nem főz (szó szerint soha), nem vezeti normálisan a háztartást, de mégis megjátsza az aggódó anyukát ha a gyerekek jönnének hozzánk.

Az nálunk is van, hogy szegények sokszor letagadják ha valamit velem csináltak és azt mondják inkább, hogy az apjukkal. Közös kép az interneten? Óriási botrány tör ki. A gyerekek mégse veszik le. A középső most azt tervezi, hogy jövőre hozzánk költözik, direkt abba a városba néz sulit, ahol mi lakunk. Ezért az anyja lek..vázta a lányt.

Figyelj sokat gondolkoztam már mi lehet ennek az oka, meg a férjemmel is meg a gyerekekkel is sokat beszélgetek erről. Ők azt mondják az anyjuk mindig is ilyen volt, ilyen a stílusa, nem gondolkozik csak beszél. A gyerekek maguk mondják, hogy önző, csak magára gondol és érzelmileg zsarolja őket. Szóval összegezve, nem hinném, hogy mi hibázunk, inkább csak bennük lehet olyan sérelem, olyan méreg, amint nem tudnak túllépni és rajtunk próbálják letölteni. Mondjuk nekem is szerencsére nagyon jól sikerül kezelnem a helyzetet :)

Biztos vagyok benne, hogy ahogy nő a gyerek a helyzet egyre jobb lesz. Mert kicsiként még persze hogy befolyásolható, gyerekként nem látja tisztán a helyzetet. Ám ahogy nő, majd úgy fog rájönni egyre jobban (amit már biztos, hogy most is érez) hogy valami nem kerek az anyja gondolkodásában. Nálunk érezhetően nap mint nap egyre "felvilágosultabbak" a gyerekek, és nem azért mert mi adjuk alájuk a lovat, hanem mert velük is ugyanazokat a dolgokat kezdi eljátszani amit annó házasságban a férjemmel. Az elején, évekig azt hitték minden szó igaz amit az anyjuk mond, mégha ettől szerették is az apjukat. Ma már kezdenek rájönni, hogy az anyjuk nem mondott igazat az apjukról és hogy nem normálisan viselkedik az anyjuk. Nagyon sajánálom a gyerekeket, mert amíg mi úgymond csak nevetünk az ex dolgain (nem tudunk mást tenni, ezerszer próbáltunk beszélni vele) addig a gyerekek láthatóan szenvednek miatta és ez egyáltalán nem hatja meg a kedves anyukát.

Nálunk még nincs baba de amióta összeházasodtunk azzal riogatja a gyerekeket, hogy ha majd lesz nekünk gyerekünk akkor megszűnik számukra a jó világ, el lesznek felejtve és majd nem fogjuk őket többé szeretni. Úgy ahogy ti, mi is beszéltünk a gyerekekkel, hogy semmilyen megkülönböztetés nem lesz.

Volt olyan is, hogy beszéltem telefonon a gyerekek anyjával, ő hívott. Velem telefonon mindig normális. Próbáltam neki segíteni, hogy mégiscsak eltelt 10 év a válásuk óta, rendezzék a dolgokat a gyerekek érdekében. Mondtam, hogy én a férjem részéről elintézem, csak ő is menjen bele, hogy havonta egyszer üljenek le ők ketten össze egy fél órára, beszéljék meg a gyerekekkel kapcsolatos dolgokat, a fontos döntéseket közösen hozzák meg. Lássák a gyerekek, hogy a szüleik kulturáltan tudnak együttműködni, van összetartozás. Mindenkinek jobb lenne. Mondja hogy igazam van, meg hogy örül hogy ennyire a szivemen viselem a dolgokat, meg hogy örül hogy elfogadom a gyerekeit stb. Mindent megbeszéltünk. Mire hazaértem a férjem már megkapta tőle az sms-t, hogy "az a nő takarodjon el a gyerekeim közeléből mert óriási balhét csinálok". Köpni-nyelni nem tudtam. Most erre mit mond az ember? :)

Olyan mintha nem tudta volna megemészteni a válást, ugyanakkor meg vannak pasijai és semmit nem akar a férjemtől. Válásuk után is mindent megkapott. Ha kevés pénz van akkor a normális gyerektartást, ha nekünk is több van akkor többet. Kijelentette, hogy autóval akarja fuvarozni a gyerekeket, vett neki a férjem egy autót, mondván talán enyhít a helyzeten. Nem sok idő volt, mire újra elkezdte a hülyeségeit.

Kicsit olyan, mintha ördögi körbe lennénk. Minél jobban kikészíti érzelmileg a gyerekeket, minél nagyobb sérelmet okoz nekik én próbálok velük annál kedvesebb lenni, enyhíteni kicsit a fájdalmukat, elfeledtetni velük amikor nálunk vannak, de az anyjuk erre még jobban szenyózik velük, és nem érti meg, hogy ezzel nem nekem árt és nem is az exének, hanem a saját gyerekeinek. (bocsi kicsit hosszúra nyúlt)