Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek? Hogyan gyűjtsek erőt? Fel lehet állni ebből?
Előző kapcsolatomból született kislányom. A "jelenlegi" párommal eddig minden rendben volt. Már 3 éve élünk együtt, és mindent vele képzeltem el, vele terveztem a közös jövőt, stb...kiderült, hogy nem érez már semmit irántam, és hogy nem ez az első alkalom, hogy ez az érzés kimúlt belőle, csak eddig valahogy magától rendbe jöttek a dolgok (anélkül, hogy tudtam volna róla) Most pár napja szakítottunk, egyedül vagyok, jelenleg nincs munkám sem, ezerrel keresem az utóbbi 3-4 hónapban de sajnos semmi.
A legnagyobb gondom, hogy albérletet kell keressek, melót kell találjak, ahhoz, hogy boldogulni tudjak a kislányommal, ráadásul most kezdtük a sulit is...Hálás vagyok amiért eddig ilyen tisztességben nevelte, de most úgy érzem, mintha eljött volna a világ-vége. nincsenek testvéreim, szüleim, rokonaim, én és a gyerek vagyunk egymásnak, mit tegyek? Nem tudom mennyi erőm lesz, vagy lesz-e ezt végig csinálni. Az édesapa le se tolja a lányát...Én pedig már nagyon sokat szenvedtem ez előtt a kapcsolat előtt a lányomért, és hogy megpróbáljak mindent érte....(3 év anyaotthon, és albérletből albérletbe) Kérlek adjatok tanácsot, vagy menjek el orvoshoz? olyan gondolataim vannak, hogy inkább le se írom...
válasza:Na most szeretném a tanácsotokat kérni!!
Próbáltam megbeszélni a "párommal" a dolgokat, higgadtan, nyugodtan...
Elmondta, hogy szeret, de nem szerelemből. ezt elfogadom, tudom...
Megkérdeztem, hogy szeretné-e hogy megpróbáljuk a kapcsolatot építeni, és hátha....erre azt mondta idézem " én is nagyon szeretném, ha újra érezném amit régen, de úgy érzem nem akar jönni, nem tudom miért, pedig nagyon szeretném.."
A szeretet megmartadt köztünk, mert most én átköltöztem a lányom szobájába, ügye mint írtam a szex megmaradt köztünk, utána azért próbálok kedveskedni mint régen, simizés, meg kényeztetés, próbálok a kedvében járni, palacsintát sütök, figyelmesebb vagyok, nem szólok és nem kérdezek ha elmegy stb...
amit viszont nem értek az az, hogy ha nem érez semmit, akkor miért van az, hogy egyik reggel nem keltem fel a telefonomra, és halottam amint kinyitja az ajtót (úgy csináltam mint aki alszik) odahajolt, és megsimogatott, majd mikor megmozdultam hátrébb állt, és az ujjával megbökött, hogy keljek...ez csak egy példa...
de van sok, a helyzet az,hogy ügye neki hiányzik a szabadság, nem kérdezem hová megy, mégis beszámol, napközben viberen szoktunk beszélni, én azóta nagyon nem írok rá, általában ő ír, egyik nap meg magára vette, hogy miért nem írtam egész nap. reggel mikor elmegy visszaszól "pussz", reggelente együtt kávézunk az erkélyen, átölel néha-néha...nem akarok illúzikban lenni, nem akarom túlképzelni a dolgokat, mert abba csak én sérülök, de úgy látom, mintha elmúlt volna szerelem, az a bizonyos köd, és mintha az összetartás, és a másik el nem engedése még itt meglenne....
Én nő vagyok, tudok kombinálni, de most próbálok racionálisan gondolkodni, éltem már úgy hogy nálam el múlt a szerelem, de örültem ha nem bújik hozzám, zavart ha közeledett, stb....de páromon nem ezt látom....
Help...tehetetlen vagyok...szerintetek ha elköltözöm felerősödhet ez az érzés? ha így élünk tovább egymás mellett heteket-hónapokat nem gondolom, hogy lesz bármi változás, tehát lépnem kell, mert ebben én is sérülök, reménykedem és ha mégsem, csak még jobban fogj fájni...
Azt még hozzá tenném, hogy amióta "szakítottunk" azóta nem vitázunk, de szó szerint semmin, nincs is vita alap, amiken veszekedtünk kreált viták voltak....a lányommal is pár napja jobban kijönnek, megint bújnak egymáshoz (bár lehet a lányom érzi, hogy távolodunk, de tegnap a liftben átölelt mindkettőnket, és megfogta a kezünket, majd egymás kezébe tette, és szorosan átölelt) én persze elsírtam magam...olyan szomorú vagyok, nem hiszem el, hogy 3-4 hónapja még közös gyermeket, házasságot, stb... emlegettünk, most meg így egyik pillanatról a másikra elmúlt, mit tegyek, nem várhatok ölbe tett kézzel...?
megoldás lehet ha mielőbb elköltözöm? vagy hogyan csábítsam vissza úgy hogy itt vagyok, nem akarok alakítani én úgy gondolom maximálisat nyújtottam, talán ami hiányzott belőlem az a pörgés és a kikapcsolódás, de zt mind miatta dtam fel, ilyen kis itthon ülő "asszony" lettem, pedig én is szeretem a pezsgést
válasza: válasza:Lehet, hogy most neki is az hiányzik, amit épp miatta adtál fel. Egy pörgős, vidám csajba szeretett bele, és most egy otthon ülővel él egy fedél alatt. Minden kapcsolatban vannak mélypontok és erőltetni semmit sem lehet. Elhiszem, hogy félsz a sérüléstől, de ha nem adsz kettőtöknek még egy esélyt, lehet, hogy örök életedben bánni fogod.
Ne költözz el, próbáld úgy felfogni, mint egy nehéz helyzet, amiből idővel ki fogsz lépni, és ha sikerült, csak erősíti a kapcsolatotokat. Add meg neki a szabadságot, ha most arra vágyok, és próbálj meg te is kitörni az otthon ülős, depis időszakból. Ha egy erős, vonzó, életteli nő leszel mellette, szerintem különösebb erőfeszítés nélkül visszaszeret beléd. Ha elhagyod magad, inkább csak sajnálni fog, téged is és a közös életet is.
Hajrá!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!