Pár hónap ill. hónapos babával válni? Hogyan történhet ilyesmi?

Ő, nem tudom, de személyes „élmény”, hogy a volt társam tőlem nem akart gyermeket a sok, sok együtt töltött idő alatt.

Aztán elváltunk, és pár hónap után már terhes volt egy másik pasitól, akivel össze is költözött.

Gyors szerelem, gyors költözés, gyors babavállalás.

Szerintem felelőtlenség, és merészség a javából. És haljak meg, ha értem.

F.

szia!

Hát ja... általában ennek a hátterében az áll, hogy az apa felkészületlen az apa-szerepre. Elveszi, mert valami kötelességtudat van benne, de ez gyorsan el is száll. Indok : "mert még nem éltem eleget...". Pedig az a kisbaba nem kérte, hogy legyen, őt "készítették". Meg aztán arra is rájön (nek), hogy nem is egymáshoz valók. Veszekednek a pénzen, a gyerek-kérdésben, azon hogy hol fognak lakni, vagy miből nevelik majd a gyereket.... Pedig a felelősségteljes ember pont ellenkezőleg gondolkodik. Jön (véletlenül) a baba? Akkor teremtsünk meg neki egy kiegyensúlyozott légkört, családot. Ennél már csak az jobb, hogy először a légkör, utána a baba....

Az elsőként hozzá író férfi vagyok. Hát ez sem teljesen igaz, mert náluk arra ment rá sok év, hogy meglegyen a lakás, és ne albérletbe jöjjön a baba (ehhez én ragaszkodtam). Aztán amikor ez mind megvolt, a lakás. Akkor cserélt le.

Bocs, tudom, ez nem telessen ide tartozik.

Nem csak az apa felkészületlen az apaszerepre,hanem az anya sem készül fel a feleség-szerepre.Ha olvasom itt a kisbabás linkeket,akkor az következik a legtöbbjükből:ha meg van a gyerek,akkor éjjel-nappal csak vele kell foglalkozni,csak ő számít,a férj legfeljebb a szexre jó,no meg a pénze kell.A babát éjjel-nappal dajkálják,ha sír azonnal felveszik,jól elrontják,ezért egyre hisztisebb.Az apa nem tud pihenni,a feleség nem beszél másról,csak a gyerekről.Csoda,hogy a fáradt,elhanyagolt férj más szórakozás : net,haverok stb. néz.

Arról már nem is beszélek,hogyan érezheti magát az a férj,akinek a feleésge 6 hónapra a gyerekszobába költözikő meg egyedül alszik a hlószobában.Vagy azt sem tudnám elképzelni,hogy a gyerek velünk aludjon ( egészségtelen is,és a gyerek sem tud pihenni)mi pedig a másik szobába,vagy a fürőszobába menjünk,ha szeretkezni akarunk.

Nem kell a gyerek rabszolgájának lenni,hanem okosan nevelni.És a férjjel is annyit törődni,mint a terhesség előtt.Nem elég a tiszta ing,meg a főtt étel,beszélgetni is kell.Érdeklődni a problémáiról stb.A gyerekvállalás előtt pedig szilárd,jó kapcsolat kell.

70/N

A kül kismama magazinok tele vannak olyan írásokkal, h. a pici érkezése után milyen fontos, h. egymást se hanyagolják el a párok. Sok kapcsolat ha nem is válással végződik, de kerül ilyenkor legalább egy időre mélypontra. Számos oka lehetmég a rendezett anyagiak mellett is,

az apa felkészületlensége az apaszerepre, lappangó féltékenység, amit mégmaga előtt is titkol,

az anya kimerültsége, elhanyagolja a párját, nem kap segítséget a háztartásban, bizonytalan, h.mindent jól csinál-e, lelkiismeretfurdalása van, mert nem jut ideje mindenre stb.

Megjegyzem, egy csomó pasit ismerek, akik ilyenkor félreléptek.

Egy csomó házasság az első évben megy tönkre. Manapság divat lett inkább kilépni, mint alkalmazkodni. A másikat nem meghódítani nehéz, hanem megtartani. Mindkét félnek meg kellene dolgoznia érte. De sokaknak egyszerűbb egy harmadikat keresni, mint a meglevőt megtartani.

Mi a férjemmel 7 évig csak barátok/haverok voltunk,mindig éreztünk egymás iránt valamit csak mindegyikünk elfojtotta magában az érzést én azért mert 3 évvel fiatalabb nálam Ő meg fordítva.

Egyik éjjel a diszkóban csak úgy semmi ok nélkül megcsókolt és otthagyott,szó szerint legyökerezett a lábam,1 óra is eltelhetett mire odébb vánszorogtam,úgy ért a felismerés mint egy villámcsapás,hogy nekem ő kell bármi áron,nem érdekel a korkülönbség,akkor ott éreztem,hogy én vele akarom leélni az egész életemet,a csók után még 3 hónapig kerülgettük egymást,titkoltunk mindent,de aztán nem bírtuk és az egész világgal megosztottuk őrült szerelmünket,rá 4 hónapjára teherbe estem,ennek már több mint 3 éve és most mára már 5 hónapos a kislányunk,ugyanúgy imádjuk egymást mint a legelső csóknál,csak mára már 2 gyerek mellett visszafogottabbak vagyunk és sokat változtunk,de szeretjük egymást nagyon!:-)

Ebből a sztoriból azt akartam kihozni,hogyha egy kapcsolat válással végződik pár hónapos kisbaba mellett,akkor annak a kapcsolatnak már sokkal előbb meg kellet valahol romlania csak nem akartak tudomást venni róla!

Nehét egy szülés után kisbabával én már csak tudom,nehéz beleszokni az új környezetbe az új érzéseket elfogadni,nevelni a gyereket közben jó anya,háziasszony és jó feleségnek lenni,de én úgy gondolom,hogy akik tényleg tiszta szívből szeretik egymást előttük nincsenek akadályok,néhány dologban kompromisszumot kell kötni,pl.amikor egy nő megszüli a gyermekét akkor nem csak Ő lesz a szülő,hanem az APA is neki ugyan úgy ki kell/kellene vennie a részét a nevelésből mint egy anyának és így egyik fél sem érzi azt,hogy a gyerek közéjük áll!