Elvált anyák! Miért utáljátok annyira ha az ex-el van a gyerek a láthatáson?

Mert a legtöbb elvált nő nem akartja tudomásul venni, hogy kudarcot vallott a házasságában. Ha ő nem tudta a férjét megtartani, akkor gyűlöli azt, aki képes rá. A gyűlölet pedig gyűlöletet szül. Ennek csak a gyerek látja a kárát.

Ismerek két családot, ahol békésen váltak el egymástól. A gyerek akkor találkozik az apjával, amikor akar. Sőt! Mindketten kötöttek új házasságot, mind két helyen van gyerek. A két család összejár, a gyerekek szeretik a féltesókat. Az egyik család még nyaralni is közösen megy.

Így kellene minden elvált szülőnek viselkednie.

Sokszor megesik, hogy az új nő a gyereket az anyja ellen hangolja azzal,hogy anyád hülye, inkább velünk legyél, mi vagyunk a családod stb.

Nálunk szerencsére nem ez van, a volt férjem új párja le is szúrja a gyerekemet, ha pl. velem csúnyán beszél vagy nem engedelmeskedik, anyák napján együtt vettek nekem virágot..szerencsés vagyok, hogy nem egy hülye liba, hanem értelmes nő.

Lehet, de nem ez ez volt a kérdés..

Az más, ha 2 felnőttnek baja van egymással, de az is más, ha egy tök idegen egy gyereket a saját anyja ellen hangol, holott semmi köze hozzá.

Kérdező, miért kell lepontozni azért, mert írok egy tök objektív választ, amit sokszor tapasztalok, de mégsem velem történt meg?

Aki szidja agyba-főbe az embereket, az tök okés, aki meg ír valamit, amit gondol, az már egyből le van pontozva. Én pl. írtam, hogy NÁLUNK ez nem szo

kedves kérdező, olvass többet a gyéká bugyraiban, és világossá válik, honnan a sok negatív előítélet az új nőcikkel szemben.

egy csomó kérdést láttam már itt a gyékán, amiben az új nő panaszkodik, hogy az apa túlságosan sokat foglalkozik a gyerekeivel, és túl kevés a közös szabadidő, mert minden második hétvége a gyerekeké, és ez neki rossz. vagy az új nő kitalálja, hogy a férfi őszerinte túl sokat fizet a családjának, és kevés jut kettejüknek. vagy nem bírja elviselni hogy mondjuk egy kisgyerek esetleg szeleburdi és az apja nem bünteti, legfeljebb csak rászól, a gyerek miatt pedig már a szakítást fontolgatja.

nem mindenhol gondoskodó tündérkék az új nők. ráadásul a gondoskodás is sokféle lehet. egyszer a kozmetikusom elmesélte hogy megkérte a kezét a pasija, akinek az előző kapcsolatából van egy 8 éves fia. A pasija fiának az anyja rákos, haldoklik, így nagyrészt az apa és a csajszi gondoskodnak a fiúról. A fiú elkezdett rosszul tanulni (minő meglepő ha valakinek épp haldoklik az anyja...), és a csaj pedig elkezdte magyarázni nekem, hogy márpedig ő kőkeményen megköveteli a fiútól a tanulást, nem állhat fel az asztaltól, amíg kész nincs, nem hagyja elkallódni, mert sosem lesz belőle ember, nem érdekli ha nyafog, ha sír, össze kell szednie magát. Próbáltam nagyon szelíden megemlíteni, hogy tök természetes, hogy egy 8 éves gyerek, akinek haldoklik az anyja, nem sziporkázik a suliban, és vasfegyelem helyett talán némi empátiára lenne szüksége, de a csajt nem lehetett megingatni. Pedig még azt is mondta, sokat vitáznak a pasival is ezen, mert a pasi szerint hagynia kéne egy kicsit a gyereket. Sajnáltam szegény fiút, pedig az új nő valóban foglalkozott vele, csak szeretet és együttérzés nélkül. Amúgy mikor két hónap múlva újra mentem, már szakítottak...

Sok féle történet van, jók is rosszak is.

De én azt is megértem, ha valaki puszta féltékenységből utálja a helyzetet. A legtöbb egyedülálló anyának baromira szívás az élet, és az apához képest jóval több mindennapi gikszert kell megoldania (beteg a gyerek, de a főnök is b@szogat a táppénz miatt, a pénz viszont nagyon kell, mert így is alig élnek meg, aztán farsang előestéjén kitalálja a sarj hogy mégiscsak polip szeretne lenni és nem zsiráf, vagy a csoportkirándulás reggelén elszakad a hátizsák pátja, délután pedig felhívnak hogy a kisebbiknek eltört a karja amikor leesett a bordásfalról, a legnagyobbik pedig nem jött haza éjszakára, viszont reggel összehányta a társasház liftjét, a szomszéd pedig dübörög hogy elege van a visításból, és különben is, a múltkor a focilabdával behorpasztotta az a neveletlen kölök a kocsija oldalát, és az ovis megint bepisilt éjszaka, és az óvónő is nevelési tanácsadóba küldött, és még sorolhatnám). Szóval tök sok energiát fordítanak a nők a gyerekekre, stresszesek, fáradtak, és erre jön miss tündérke, aki kéthetente csokitortát süt, lufiállatkákat hajtogat és vidámparkba jár a gyerekekkel, és a gyerekek tök csalódottan érnek haza anyához, akinek munka után a főzés, fürdetés, takarítás, leckekérdezés és altatás közt max egy papírhajót van ideje hajtogatni és belealszik az estimese felébe is... Naná hogy nem érzi fairnek az anyuka ezek után, hogy az új nő egy földre szállt mary poppins a gyerekek szemében. És ha még ezt az orra alá is dörgölik... hát... meg lehet érteni hogy nem túl szép gondolatok cikáznak az anya fejében ilyenkor. Más kérdés, hogy kellő érzelmi intelligenciával azért utálkozás nélkül kezelhető ez is.