Mit gondoltok az anyáról, ha a gyerek az apánál marad válás után? (látogatja, nem csak kéthetente) Rossz anya? Ez az általános vélekedés?

nyilván a gyerek életkora sem mellékes.

más egy 2-3 éves gyereket az apával hagyni, és más egy 15 éveset.

egy biztos: az az anya, aki lemond a gyerekéről, nem anyatigris típus. ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz anya. Ha önmaga ismeri fel, hogy nem tud/nem akar gondoskodni a gyerekről (bár akkor mi a francért kellett szülni), de az apa viszont apatigris - akkor a gyereknek is az a jobb, ha apánál marad.

az megint egy más kérdés, hogyha azért hagyja apával a gyereket, mert külföldre akar menni egy másik férfival, vagy egyáltalán egy férfi kedvéért mond le róla, stb - stb - azaz abszolút önzés vezeti a lemondást - akkor igen, az rossz anya...

bár ilyenkor is jobb a gyereknek egy biztos szülővel, mint egy bizonytalan valakivel.

Manapság ez nem túl megszokott, úgyhogy biztos sok emberből csodálkozást vált ki, de ha normális, értelmes emberekről van szó, akkor valószínűleg olyan döntést hoztak, ami a legjobb mindenkinek.

Meglehet, hogy amíg együtt éltek, addig is az apa volt többet a gyerekkel, hozzá kötődik jobban, ezért maradt nála a gyerek. Ettől még nem rossz anya valaki. Az is lehet, hogy az anyának olyan a munkája, hogy gyakran napokat nincs otthon, akkor már jobb a gyereknek, ha nem naponta hurcibálják máshova, hanem nyugiban tud élni az apukájával, és közben az anya is annyit van vele, amennyit csak tud.

Nagyon sokszor a helyzet kívánja úgy hogy az anyuka legyen a hétvégi szülő. Ettől még jó anyuka lehet az illető.

Amikor én váltam a fiam 10 éves volt éppen el elkezdődött a tanév. A fiam kérésére úgy egyeztünk meg az apjával hogy az általános iskolai tanulmányai miatt az apjával marad. Amikor iskolaváltás lesz, akkor hozzám költözik. Mivel normálisan, barátságban váltunk el, nem láttam semmi kifogást hogy ne maradhasson az apjával. Ugyanolyan jó szülőnek tartom az apját mint magamat. Így pár évig amíg el nem ballagott a fiam, én voltam a hétvégi anyuka. Minden hétvégén és ünnepeknél, szüneteknél velem volt. Az iskolai időt az apjánál töltötte. Nincs ebben semmi rossz, nem lett lelki sérült a gyerek sem. Nekünk így alakult..

azért azzal, hogy az apa és anya egyenlő szülők egy kicsit vitába szállnék.

egy anya-gyerek optimális kapcsolatot egy apa sosem tud elérni a gyerekével - vagy legalább is kisgyermek korban biztosan nem.

ennek egyetlen, marha egyszerű oka van: a gyerek az anya hasában növekszik, és az elején táplálni is az anya fogja (a társadalmi berendezkedésnek köszönhetően meg sokszor ő van vele otthon).

így egy anya-gyerek kapcsolat sokkal szorosabb.

ismerek olyan családot, ahol úgy döntöttek a szülők, mindenki megelégedésére, hogy apa megy gyes-re, és anya a családfenntartó.

de még itt sem tudott az apa szorosabb kapcsolatot elérni a gyerekkel, mint az anya - az viszont tény, hogy ebben a konkrét esetben egyenlő szülőkké váltak a gyerek növekedésével...de ugye azért nem az az általános, hogy apa marad gyes-en....

Miért lenne rossz anya?

Lehet,hogy ezerszer jobb anya, mint az, aki erőszakkal maga mellett tartja, munka miatt sosem látja, másra bízza állandóan, eltartani alig tudja, de csakazértis ragaszkodik hozzá.

Sokkal jobb anya az, aki tudja, mikor van jobb helyen másnál a gyereke. Nagyon nehéz lehet az anyának ilyenkor, de én felnézek arra, aki a gyereke érdekét képes nézni, nem a sajátját.