Már olyan a kapcsolatom a férjemmel, mintha a testvéremmel élnék együtt. Mi legyen?

Na úgy leülni valakivel, hogy már az elején szinte ultimátumot adsz neki, NEM szabad. NE mondj olyat, hogy mert különben szétmentek, elváltok...

Nyugodt körülmények között beszélgess vele és lehetőleg úgy hogy ne lássa, hogy Te rákészültél erre, mert azt gyűlölik a férfiak, gondolom tudod Te is.

Meséld el, amit érzel, de nagyon finoman, ne támadd semmivel, mert még nem tudhatod hogy Ő benne mi zajlik!

Két év után már?? Ti minek házasodtatok össze? Sőt már egy jó ideje ilyen?

Nagy tévedés volt ez a házasság.

Ha mind a ketten mégis egymással akarjátok leélni az életeteket, akkor menjetek el párterápiára. Vagy váljatok el. Változni magától nem fog a helyzet pozitív irányba, csak rosszabb lesz.

Esküvő előtt is ilyenek voltatok?

Eljártok szórakozni,sétálni,színházba? Ha elhívnád sétálni akkor elmenne veled?

Házt igen, iszonyú tapasztalatlanul ugrottál bele ebbe a házasságba.

Ha nem lennétek hivatalosan is házasok, szerintem már rég sehol nem lenne ez a "kapcsolat".

Egyébként ti nem olyanok vagytok, mint két testvér, a testvérek általában szeretik és tisztelik egymást. Ti úgy éltek, mint egy megromlott kapcsolat két tagja.

Ha nem lehet vele megbeszélni, akkor még inkább most váljatok el, 23 vagy, én életem párját 25 évesen találtam meg, de még mindig rengeteg időm lett volna keresgélni... De ha még elülsz így 3-4-5 évet, akkor a legszebb, fiatal felnőtt éveid így mennek el. Pedig eltelhetnének úgy is, hogy valaki szeret, körülvesz a törődésével, gondoskodásával, és persze te is őt. Hogy kölcsönösen tesztek a másik boldogságáért. Hogy klassz dolgokat kipróbáltok együtt, utaztok, vagy csak eljártok sétálni, moziba. Hogy minden napnakafénypontja, amikor munka után összebújtok pihenni...