Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehetséges olyan társat találni, akivel együtt lehet
megöregedni?
Én is észrevettem, hogy az idősebb korosztályra jellemző, hogy leéltek egymás mellett már 20-30-40 évet, mégis tudnak egymással tisztelettel bánni, ill. szeretni egymást. Ugyanakkor a fiatalok körében nem látok egy normális párt, akik akár a 7éves küszöbig is képesek lettek volna eljutni. Véleményem szerint a mai liberális szemlélet az oka. Régen szégyen volt a válás, ezért egy-egy nehezebb időszakban nem rohantak egyből a bíróságra válás ügyben. A rossz időszakokon túljutottak, és képesek voltak újra szeretni egymást (szüleim is így voltak). Manapság nincsenek korlátok, nincsen szégyenérzet, mindenkinek mindent szabad. Így aztán az első nehézségnél a legtöbben feladják a dolgot. Hallgassatok meg egy Csernus előadást. Nagyjából ez a lényege: Ha nem működik minden tökéletesen, válj el azonnal! Ha nem vagy tökéletes, nem fogsz soha boldogságban élni. Csodálkozunk, hogy ennyi a válás, mikor ezt sulykolják a fiatalok agyába?
2009. szept. 17. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
Én azt hittem, és úgy is éltem, hogy a párommal együtt öregszünk meg. Nem így lett!
Pedig ez a „modell” van előttem a családomban, ahol láttam, hogy a hullámvölgyeket igenis át lehet vészelni. Ezáltal együtt el lehet érni az öregkort.
Én is ezt szerettem volna. Csak a mai világban sok ember úgy gondol a másikra mint egy tárgyra. Birtokba veszi, megunja, hibát talál rajta, és eldobja.
Fogyasztói társadalom lettünk a párkapcsolatokban is!
2009. szept. 17. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
Általában másodszorra sikerül. Nekünk legalábbis a párommal úgy tűnik. Mindketten már túlvagyunk egy váláson. Sokkal többet elnézünk és megbocsájtunk a másiknak, mint tettük azt az előző házasságunkban. :-)
2009. szept. 17. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
Sokan az idősebbek közül, akik úgy tűnik szépen élnek, belül veszekednek, vagy a kettő közül az egyik "nyeli a békát". Azért mégis azt mondom, két olyan ember, akiknek van erkölcsi mércéjük (egymás kihasználása, becsapása szóba sem kerülhet) ÉS HA MEGADJÁK EGYMÁSNAK A LEHETŐSÉGET, HOGY ÖNMAGUK LEHESSENEK, (egyikük horgászni jár, másikuk disszertációt ír, vagy ilyesmik)...talán ez a titka. Az a legtökéletesebb, ha ugyanaz képezi az élet lényegét számukra, együtt mennek koncertre, vagy utazni, vagy valami sport vagy egyébre. Szándékosan nem említem, hogy szeretik egymást. Ha valaki humánus, tisztességes ember, akkor a szeretet ott van és kész.
2009. szept. 18. 05:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Hát nem tudom, hogy mit állítanak a cociológusok :), én azért kudarcként élném meg a válást, hiszen azt jelenti, hogy valamit nem jól csináltam.
Én hiszek a holtodiglanban. És azt is tudom, hogy rajtam múlik, hogyan alakul az életem.
2009. szept. 18. 08:23
Hasznos számodra ez a válasz?
15:24-es vagyok:
Néztem egyszer a national-en hogy az ember ő saját maga "fejlesztette" ki a szerelmet.
A szerelemnek az a célja azért van, hogy a párok közösen felneveljék az utódokat, és ennyi.
Onnan már az emberen áll, a döntés!
De átlagban vége ilyenkor már a szerelemnek...!:S
2009. szept. 18. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem tudom a választ a kérdésre, viszont jó lett volna több olyan válszt olvasni hogy lehetséges az hogy emberek öregségükig együtt legyenek. Én bízom benne hogy sikerül habár mostanában vágtam a férjemhez azt a mondatot hogy ha nem tud velem élni váljunk el! Azóta megváltozott a viszonyunk, sajnos. Úgyhogy hiába a házasság ha van válás is!!!!!
2009. szept. 20. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: