Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megváltozott a férjem?
Történetem nem egyszerü,talán picit megkönnyebbülök,ha leirhatom...talán.
Szóval,még egy éve sem vagyunk házasok.Tavaly októberben jöttünk össze,fél év járás után teherbe estem.Véletlenül.Ekkor megkérte a kezem.Igent mondtam,mert hát...mit is mondhattam volna már egy pocaklakóval.Örültem,hogy terhes lettem,mindennél jobban vártam a babámat,akárcsak ő.Novemberben összeházasodtunk.Előtte egy kemény hét veszekedés,kiabálás,cirkusz...már akkor olyan volt,mint aki nem is aka minket.Terhességem alatt rendes volt,imádtuk egymást,pocakpuszi nélkül el sem ment sehová.Bár én gyakran stresszes,ideges,feszült,néha kiabáló és sértő voltam...de szerintem a hangulat ingadozásoktol volt,amit ő a mai napig nem ért,hogy van ilyen.Még akkor megmondta,hogy az egész kilenc hónapomat visszakapom,mert amilyen voltam az állitólag kibirhatatlan volt...
Decemberben megszületett a kislányunk.Kevés sullyal a 37 hétre világra jött.Még a szülésnél is jelen volt,végig fogta a kezem,a korházban támogatott ahol tudott,segitett.Azt hiszem akkor változott meg minden amikor hazajöttünk.Talán mert több segitséget kértem anyukámtol mint töle,mert ugy gondoltam neki épp ugy első gyerek mint nekem.Épp olyan tapasztalatlan mint én.De azóta két hónap már eltelt,és odáig fajult,hogy bármire megkérem,semmiben nem segit,csak kiabálásra,szájhuzogatásra,durvaságra.A gyermek amikor sir idegesiti.Ha éjszaka felébred enni kiabál,hogy kapcsoljam le a fényt.Már megkérni sem akarom semmire,csak ha nagyon muszály.Csak egyedül nagyon nehéz még és csak anyukámra számithatok.Kár,hogy ez lett belöle.Vagy lehet mindig egy durva és rossz indulatu ember volt...csak nem érkeztük megismerni egymást.Szülés után kb két hétre már össze is akarta szedni a ruháit és menni.Bár tudom,hogy szeret minket,meg én is szeretem,de ez a helyzet lessz még valamikor jobb?Lehetlessz rá számitani?
Nekem is sok volt,hogy egy év leforgása alatt eljegyeztek,férjhez mentem és anya is lettem.Minden mint egy karikacsapás.De a kislányom minden fájdalmamért kárpótol:)))
Te meg mindig jobban ismered, mint itt barmelyik ismeretlen valaszado, ezert a valaszom: nem tudom, hogy megvaltozott-e.
Amit sztem tenni lehet: leülni es megbeszelni vele, öszinten, mi az oka a viselkedesenek es hogyan kepzelitek a tovabbiakat.
Elkepzelhetö az is, amit irtal, hogy a szüles utan több segitseget kertel anyukadtol, mint töle, es kiszoritva erezte magat, ezekben a fontos napokban-hetekben-honapokban nem alakult ki olyan bensöseges kapcsolata a babaval, ami kialakulhatott volna akkor, ha csak egymasra szamithattok. (Ebböl gondolom:"amikor sir idegesiti".)
Ejszakai villanykapcsolas: mi külön helysegben alszunk, hogy ki tudja pihenni magat, hiszen sokat dolgozik.
Nem csak azért. Utána lévő időért is, maikor elzártad a gyerektől. Óriási hiba volt!
(Mondjuk én avval nem értek egyet, hogy meg kell bűnhődni. Mi ez, valami horror? Én a helyében csak simán leléptem volna és kész.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!