Ha az anya jól keres, az apa nem, gyermektartás megállapításánál az hátrány?

A bíróság CSAK annyi gyerektartást tud megítélni, ami az apa nettó bére alapján megítélhető. Sem az anya jövedelme, sem az apa vagyona nem számít. A vagyonból nem tud fizetni. Arra nem kötelezhet senkit a Bíróság, hogy adja el a vagyonát, hogy pénze legyen.

Az a legjobb megoldás, hogy a szülők peren kívül megegyeznek a tartásdíjban.

Az nagyon ritkán teljesül, hogy egyformán viseljék a terheket. Nagyon sok esetben az anya nem keres semmit. Ő is abból a pénzből él, amit a gyerekei után kap. Az apának sokszor alig marad annyi pénze, hogy minimális szinten megéljen.

Figyelembe veszik persze az anya jövedelmét is persze. Ha az apának nincs hivatalos jövedelme akkor is megfognak ítélni 10-15 ezer gyerektartást és ha azt fizeti akkor teljesen lényegtelen miből, és hogy van lakása.

Arra viszont nem kötelezhető, hogy ha anyuka 100.000Ft-ot költ rá akkor az Apa is, az az anya egyéi döntése.

2.107 A gyermek tartása

69/A. §108 (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).

69/B. §109 A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

69/C. §110 (1) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

a) a gyermek tényleges szükségleteire,

b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,

d) a gyermek saját jövedelmére is.

(2) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

(3) A tartásdíjat

a) százalékos arányban, vagy

b) határozott összegben, vagy

c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában

kell meghatározni.

(4) A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.

69/D. §111 (1) A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

(2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát - amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha a gyermek halva született.

A törvény válasz a kérdésedre

a) a gyermek tényleges szükségleteire,

A gyereknek nem tényleges szükséglete, hogy anyu és apuka is havi 200 ezret költsön rá.

b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

Így igen figyelembe veszik az anya jövedelmét is.

Arra pedig senki nem kötelezheti, hogy eladja az ingóságait. Azt mondja majd a szülei, testvére bárki költsön ad és abból fizeti és ha tényleg fizeti akkor nem értem mi érdekel hány lakása van.

Az apának kötelesége a saját gyerekéről anyagilag gondoskodni az hogy nincs jövedelme nem mentesiti

ha nem fizeted a gyt-t bizonyithatóan nem veszel ételt a nem járulsz hozá a fütéshez, gyógyszerekhez ez veszélyeztetés amiért börtön jár.

Mindig megitélnek 1 minimum gyt-t ha nincs is munkája az apának, ha ezt nem fizeti megelölegezik az anyának az apán pedig behajtja az állam akik elöl aligha tudja el rejteni a vagyonát az ingatlanjait lefoglalják elárverezik.