Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan fogom én ezt túlélni? A párom tegnap elhagyott. Én voltam a hülye, én tehetek mindenről! És még mindig reménykedek, hogy visszajön. Van remény?
Több mint két évig voltunk együtt, mi voltunk mindig is az álompár.. Mostanában sokat veszekedtünk a szülei miatt, és mert úgy éreztem már nem küzd értem annyira, mint régen. Amikor ezen vitáztunk, mindig mondta, hogy szeret, mindennél jobban, nem akar elveszíteni. Most terveztük az összeköltözést, már gyűjtögettünk rá és fel is hívtunk pár számot.. Tegnapelőtt csúnyán összevesztünk. Nagyon indulatos voltam, mert már hónapok óta szomorú vagyok és stresszelek mindenen, beleértve a kapcsolatunkat is. Elcsesztem, majdnem megütöttem és ordibáltam vele, azt mondtam, ha hazamegy, ne is jöjjön vissza és hogy vége. De én nem ezt akartam! Csak hogy kicsit jobban odafigyeljen rám... Nem hívott két napig, amikor már nem bírtam, találkoztunk és azt mondta már nem tudja mit érez. Ez az utolsó veszekedés elgondolkodtatta és nem tudja szeret e. Azt mondta időt kér, de én mondtam, hogy inkább most döntsön, mert nem bírnék várni. Azt mondta akkor vége... Én több napja sírok miatta, nem hiszem el, hogy vége. Szívből szeretem. Azt mondta az ő hibája, mert nem beszélgetett velem eleget erről. Tegnap átrendeztem az egész szobám, összepakoltam a cuccait, de még mindig minden rá emlékeztet. Nem bírok élni nélküle. Szükségem van rá. Szeretem... Tegnap voltam olyan hülye, hogy este felhívtam. A cuccai miatt és hogy mit csinál.. Végül megbeszéltük, hogy pár nap múlva felhív hogyha találkozni szeretne. És mikor kérdeztem, hogy van e még remény, azt mondta nem tudja, de maradjon meg. Én azóta is csak rá várok és azon gondolkozok hogyan csábítsam el újra. Pedig tudom, nem szabadna ekkora esélyt adnom neki, de nekem ő a mindenem. Bármit megtennék érte.. Szerintetek van még remény? Esetleg történt már mással is hasonló?
20/L
Hagyd egy kicsit élni, ne erőltesd magad rá ennyire. Amiket írsz, az alapján elég önzőnek tűnsz (most válaszoljon azonnal, mert TE nem tudsz várni stb stb)
Szerencsétlen fiú levegőt sem kap melletted, elnyomod, hiába lennék én is szerelmes, de menekülnék egy ilyen kapcsolatból.
Ez a bármit megtennék érte az olyan lányoknál, mint te, csak addig működik, amíg vissza nem tér, majd ismét ráerőszakolod magad (simán el tudom képzelni, hogy az összeköltözést is te erőltetted ki), újból menekülni fog. Eljegyzés és esküvő nem került még szóba?...(részedről)
Ezzel a viselkedéssel csak kiábrándítod magadból.
Simán túl lehet élni, még azt is, ha elhagy. Ezzel a viselkedéssel, amit most csinálsz csak egy gyenge, élhetetlen nőt mutatsz magadból és nem egy olyat, aki büszke, aki tényleg változik és akiért megéri küzdeni. Ki akarna visszamenni egy önző, az első nagyobb probléma láttán teljesen magába zuhanó emberhez?
Legyen benned tartás.
(31/L)
A most válaszoljont azért mondtam, mivel ismerem és tudom jól, ha időt kap, akkor csak lesz ideje a szüleinek meg csaló, hazug barátainak telebeszélni a fejét. Ők úgy gondolják felesleges egy ilyen komoly kapcsolat, jók a futó kalandok is.
Még tegnap is azt mondta, hogy össze költözne velem..
Nem, ez a "bármit megtennék érte" egyes lányoknál lehet így működik, de akkor neked elég rossz tapasztalataid vannak, mivel az én ismerőseim körében, bárki ilyet mond, azt komolyan is gondolja. Én is komolyan gondolom, még azt is megtenném, amit azelőtt nemigen, de most, ha azt szeretné, megteszem, feltéve, ha azzal tényleg jót teszek és nem csak fél hónapra "láncolom magamhoz"...
Eddig sem láncoltam magamhoz, magától volt velem mindig, mivel nem szeretett egyedül lenni. Barátaihoz küldtem, nem ment, mert ez meg az a baja velük. És akkor én vagyok a szemét, mert amikor nem volt otthon senkije és csalódott a barátaiban akkor vele voltam?
És igen, szóba került esküvő, megkérdezte, hogy ha megkérné a kezem, igent mondanék e. Ennyi.
És igaz, gyenge vagyok, de aki nem tör össze egy ilyen kapcsolat után, az nem is volt sosem szerelmes...
Na látod, máris nem az a nyünnyörgős stílus, amit eddig írtál. nem csesztetésből, csak olvasd majd vissza a válaszaid stílusát.
A tapasztalataim pedig: 18 évesen lett az első komoly kapcsolatom, 11 évig eltartott. hm? Szintén álompár, hatalmas szerelem stb stb sokan a közös barátok közül még most is siratják a kapcsolatunkat. (bár már kezdenek leszokni róla szerencsére) - egyébként jóban maradtunk. És túléltük mindketten.
A mostaniban (2. igazi komoly kapcsolat) pedig várom az első babánkat. Azt hiszem, nem olyan rosszak a tapasztalataim. :)
A 'bármit' megtenni-t pedig hadd ne magyarázzam már...kölcsönös tisztelet és akkor nem lesz egyoldalúan kinyalva az egyik fél feneke, mert a másik 'bármit' hajnaldó megtenni érte, még hülyét is csinál magából.
Ha még két napja is szeretett volna veled összeköltözni, akkor mi lehetett az ok, hogy hipphopp otthagyott? Komolyan ez az egy vita?
És elgondolkodik az egészen? Inkább ezt kéne megbeszélnetek. Hogy min lehetne változtatni, nem pedig azt, hogy te önként és dalolva feláldozod magad a kapcsolat oltárán úgy, hogy bármit megteszel.
Ha pedig arra kér, hogy adj neki időt, akkor ajd neki, főleg, ha ő amúgy is ilyen, hogy több idő kell neki míg emészt dolgokat.
Család, barátok - bízd rá, hogy ő intézze, nekem is van sok minden, ami esetleg nem tetszik/tetszett, vagy furcsállottam, de eszembe nem jut(ott) volna veszekedni a párommal emiatt.
Beismerem, kissé tényleg "nyünnyörgős", csak egyszerűen nem tudom elhinni.
Volt pár vitánk mostanában, és azt mondta, az volt a baj, hogy nem beszélt, nem merte kimondani neki mi rossz, és hiába kérdeztem, mintha leharapták volna a nyelvét és csak bizonygatta, hogy semmi, nagyon szeret és nem bírna nélkülem élni... És ez a mostani vita rádöbbentette, hogy csak én mondtam el eddig mi bajom, ő sosem. És ezek után már nem tudja, gondolom nem kapta meg azt amit szeretett volna, de hát néma gyereknek anyja sem érti szavát! honnan tudtam volna?
persze, a bármit megtennit nem úgy gondoltam, hogy megalázkodok, hanem pl. kezdjük elölről, ne találkozzunk mindennap, igenis menjen el a barátaival, ne beszéljünk összeköltözésről, ha nem biztos az érzéseiben. Pedig már a lakást is kinéztük, most mentünk volna megnézni... És bár rossz lenne megtenni ezt a visszalépést, de megtenném, ha azt mondaná ez így jobb lenne eleinte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!