Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan fogom én ezt túlélni? A párom tegnap elhagyott. Én voltam a hülye, én tehetek mindenről! És még mindig reménykedek, hogy visszajön. Van remény?
Több mint két évig voltunk együtt, mi voltunk mindig is az álompár.. Mostanában sokat veszekedtünk a szülei miatt, és mert úgy éreztem már nem küzd értem annyira, mint régen. Amikor ezen vitáztunk, mindig mondta, hogy szeret, mindennél jobban, nem akar elveszíteni. Most terveztük az összeköltözést, már gyűjtögettünk rá és fel is hívtunk pár számot.. Tegnapelőtt csúnyán összevesztünk. Nagyon indulatos voltam, mert már hónapok óta szomorú vagyok és stresszelek mindenen, beleértve a kapcsolatunkat is. Elcsesztem, majdnem megütöttem és ordibáltam vele, azt mondtam, ha hazamegy, ne is jöjjön vissza és hogy vége. De én nem ezt akartam! Csak hogy kicsit jobban odafigyeljen rám... Nem hívott két napig, amikor már nem bírtam, találkoztunk és azt mondta már nem tudja mit érez. Ez az utolsó veszekedés elgondolkodtatta és nem tudja szeret e. Azt mondta időt kér, de én mondtam, hogy inkább most döntsön, mert nem bírnék várni. Azt mondta akkor vége... Én több napja sírok miatta, nem hiszem el, hogy vége. Szívből szeretem. Azt mondta az ő hibája, mert nem beszélgetett velem eleget erről. Tegnap átrendeztem az egész szobám, összepakoltam a cuccait, de még mindig minden rá emlékeztet. Nem bírok élni nélküle. Szükségem van rá. Szeretem... Tegnap voltam olyan hülye, hogy este felhívtam. A cuccai miatt és hogy mit csinál.. Végül megbeszéltük, hogy pár nap múlva felhív hogyha találkozni szeretne. És mikor kérdeztem, hogy van e még remény, azt mondta nem tudja, de maradjon meg. Én azóta is csak rá várok és azon gondolkozok hogyan csábítsam el újra. Pedig tudom, nem szabadna ekkora esélyt adnom neki, de nekem ő a mindenem. Bármit megtennék érte.. Szerintetek van még remény? Esetleg történt már mással is hasonló?
20/L
válasza:Szia. Nehari ha megbántalak, de én nem mennék vissza hozzád. Egyszerűen nem bírom az ilyen nőket,akkor is azon nyöszörögnek, hogy mi lesz ha szétmegyünk, ha a lehető legnagyobb rendben van minden. Persze, hogy affele fordítják a kapcsolatot, ami miatt aggódik. Figyelj ez nem szerelem, hanem beteges ragaszkodás, amit csinálsz. Ha több hónapig stresszelsz valamint az már komoly baj, hogy a fenébe nem lehetett megoldani a problémákat, vagy legalább beszélni róla?
Szerintem a srác azt érzi, hogy folytogatod az örökös hisztiddel, azzal hogy nem tudsz uralkodni magadon, egy pasi sem viseli az ilyesmit. Hogy nem cuccolt el, az mindenesetre jó jel, én azért egy kicsi esélyt még látok. Ne cseszd el újból.
válasza:Mondta, hogy időt kér, te meg rákényszerítetted, hogy mégis válaszoljon! Mondta, hogy nincs válasza.
Ne piszkáld, hívd fel, röviden, tárgyilagosan közöld, hogy te szereted és vársz rá, gondolkodjon, és hívjon, hogy mire jutott, aztán köszönj el! Tedd ki az órát max. 60 másodpercig beszélj!Ne várj választ, tedd le!
A szerelem nem múlik el egy nap alatt. Nála se.
Ne csábítsd, és ne piszkáld, időt kért! Add meg neki! Vissza fog jönni.
(ha nem ijeszted el)Azután meg ne hisztizz!
Ezt a szünetet használd fel arra, hogy kiegyensúlyozd megad! Miért streszelsz? Keress megldást! Hozd rendbe ahajad, a ruhatáradat!
válasza:
válasza:Nos, én annak idején, kb. pont 20 éves körül lehettem, amikor hasonló problémáink voltak. Megjegyzem, azóta eltelt 14 év és most van egy 3 hónapos gyönyörű kislányunk a férjemmel :)
A tanácsom: ne hívd többet!!!! Ha tényleg úgy gondolja, h. érez még vmit irántad, hidd el, jelentkezni fog. Ki tudja, mennyi idő, de ő sem akar elveszíteni, ha úgy érzi, h. kellesz neki. Viszont ez idő alatt okos legyél! Ne csinálj semmi hülyeséget (pasizás), ne hagyd el magad és ne siránkozz (csak magadban,más ne lássa). Ne legyeskedj körülötte, a férfiak olyanok, h. ha elküldöd, visszajön, viszont ha tálcán van nekik kínálva, akkor nem kell. Él bennük a vadászösztön. Én is mindig azt hittem, bárhányszor "szakítottunk", h. na, itt vége, de mégsem lett és nálam ez a módszer nagyon bevált. A mai napig, ha netán összezördülünk, ráhagyom, nem szólok hozzá, nem kérdezgetem és láss csodát, ő szokott hamarabb megtörni.
A cuccait is hagyd úgy, ahogy vannak, majd ő eldönti, h. elviszi-e.
A szülei ragaszkodása miatt viszont nincs jó hírem. Ez nem nagyon fog megváltozni, nálunk is így van. Nagyon sok idő kellett ahhoz is, h. a férjem legalább azt észrevegye, h. direkt ugráltatják és már jól kezeli a dolgot, de ehhez neki több év kellett. Emiatt se piszkáld, inkább üljetek le és beszéljétek majd meg, h. próbálja ő jobb belátásra bírni a szüleit, és vegyék tudomásul, h. a fiuknak már van egy másik fontos ember az életükben. De ne legyél erőszakos! Hagyd, h. magától intézze el, ne noszogasd, csak terelgesd.
Szóval, a lényeg, h. ne hívogasd most, hagyd gondolkodni és ha hiányzol neki, hidd el vissza fog jönni!
Sok sikert!
válasza: válasza: válasza:Mi is kb. 1 hónapra szakítottunk anno a férjemmel. Én mondtam ki, és életem legnagyobb ballépése volt. Mondanom sem kell, én táncoltam vissza hozzá. Nekem szerencsém volt, Ő visszafogadott (remélem élete legjobb döntése volt:P).
A tanácsokat már leírták, mind nagyon hasznos. Én csak azért írtam, hogy bíztassalak, hogy van ilyen is. Tudom, hogy most nagyon nehéz, de napról-napra jobb lesz.
Ne piszkáld és ne pasizz. Bízz benne, hogy ez neki is olyan nagy szerelem, hisz akkor vissza fog menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!