Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tanácsokat, véleményeket várok (3 gyerekkel válni)?
33 éves vagyok, a férjem is.
3 pici gyereket nevelünk. A legnagyobb 6 éves.
7 éve ismerjük egymást a férjemmel, tehát hamar jött az első baba (vártunk, terveztük)
Jól élünk, anyagi problémánk nincs.
Férjem nagyon jó apuka (altat, etet, fürdet, babusgat, játszik)
Segít a háztartásban, bevásárol stb...
Sokan azt mondják, hogy egy szavam nem lehet, DE
úgy élünk egymás mellett, mint 2 barát....ill. nem is barát,mert nem is beszélgetünk.
Amiről muszáj arról persze (gyerekek, mit kell venni a boltban stb...), de amúgy semmiről.
Nagyon eltávolodtunk és ez hétről-hétre rosszabb.
Nem egyszer próbáltam vele erről beszélni, akkor ígér, esküszik,hogy másképp lesz, de aztán folytatódik minden ugyan úgy :(
Nem tudok már úgy rá nézni, mint a férjemre, társamra...
:(
Nyeljek tovább és a gyerekek miatt fogadjam el, hogy ezek után így kell élni, mint 2 albérlő társnak vagy merjek nagyot lépni?
Nem a válás volt az első gondolatom, de ez kb. 3 éve így megy....
"Minden a gyerekek körül forog.
ÉS EZ ÍGY VAN JÓL!
Mindennél jobban szeretjük őket!" - ez a világ legtermészetesebb dolga. DE:KEVÉS!
A gyerekeiteknek nem a legtökéletesebb apuka és anyuka kell, hanem két szülő, aki ugyanúgy szereti egymást, mint őket. Ezért kellene kicsit csalafinta módon közelíteni a témához. Nem direktbe, gyertyafény, meg romantika, hanem elterelő hadművelet. Ugyanis a cél az lenne, hogy a férjed megnyíljon, elmondja az igazi problémáját. 33 éves fiatal nőt nem szoktak csak úgy egyedül hagyni a hálószobában. Viszont, ha egy fiatal férfi nem közelít, annak komoly oka van. Ezt pedig nem úgy tűnik, hogy egy kérdésre elmondja. Ezért ajánlottam a bohóckodást, mondhatnám akár haverkodásnak is. Az a lényeg, hogy a végén a férjed akarja elmondani, hogy mi a gondja. Ne faggasd, ne erőlködj, azt kevés férfi szereti. (nyolcas voltam)
Én kértem meg, hogy aludjon kint.
Ő közeledne hozzám, de mivel tényleg úgy élünk mint 2 haver én már nem szeretnék vele lenni a hálóban...
Ne magyarázzatok más problémát bele légyszi, így is ép elég ami van :(
A férjem azt hisz, hogy így ahogy élünk az a jó, természetes, de szerintem nem okés, hogy 2 fiatal embernek úgy kelljen élnie, mint ha 60 évesek lennénk.
Szólok előre, hogy 17 éves vagyok, semmit nem láttam még az életből, az igazi szerelemből (bár azt hiszem, hogy benne élek), de azért elmondom, én mit gondolok, hátha segít:)
Rengeteg kapcsolat megy körülöttem tönkre, ahol mindkét fél jó ember, egyszerűen csak nem találják a közös hangot. Én úgy gondolom, - és még egyszer mondom, lehet hülyeség - de ha egyszer sikerült beleszeretned a férjedbe, újra sikerülni fog, ahogy ő is beléd tud szeretni újra. Nem gondolom, hogy egy hosszútávú kapcsolat a folyamatos lángolásról szól, egyrészt a hormonok miatt, másrészt meg, természetes, hogy néha van valami, ami elvonja a figyelmeteket egymásról (pl. gyerekek).
Ismét leülhetnél a férjeddel, és megbeszélhetnétek azt, hogy újra megismeritek egymást. Hülyeségnek tűnik, de én biztos ezt csinálnám. Megkérném a barátom, hogy vigyen el ismét randizni szombat délután, de olyan igazi randira, virág, séta, stb, és újra megismernénk egymást. Persze a gyerekeket tabuként kell kezelnetek, mert egész biztos, hogy zavarba lesztek, hisz ez idegen helyzet, így majd az első olyan témához nyúltok, amiről tudjátok, hogy mindkettőtöket érdekel.
Mi még csak 2 éve vagyunk együtt, ráadásul nem is élünk együtt, de így is sokszor van, hogy csak úgy vagyunk egymás mellett. Én vágyom a beszélgetésre, a barátom csendesebb, ezért néha kikapcsolunk mindent, tévé, rádió stb, és csak fekszünk a sötétben összebújva. Előbb-utóbb úgyis eszedbe jut valami, amit ki kell mondanod, hogy megtörd a csendet.
Ha rendbe szeretnéd hozni a házasságod, próbálkozhatnál ezzel. :)
Sok sikert!
Én is 17 vagyok csak, mint az utolsó válaszoló, de! Szerintem is csábítsd el újra. Egyik hétvégére/szabadnapjára szervezz egy meglepi randit. Pár órára a gyerekeket lepasszolni a nagyinak/barátnőnek, ti meg kettesben ruccanjatok ki. A lényeg, hogy meg legyen szervezve előtte és neki már csak mennie kelljen veled.
Beszélgessetek sokat. Mindenről. Erőltesd. Én is mindig meg tudom törni a barátomat, ha magába burkolózik és punnyad. Mindig találunk így egy érdekes témát. Persze valami meghökkentőt kell kérdezni, vagy mondani, nem olyat, hogy holnap mit veszel a boltban.
Próbáld meg. Ne add fel. Minden menthető. :)
Azért mert külön alszik még nem jelenti azt hogy nincs szex...
Nem tudom, ki hogy van vele de nem csak este, párnák között a hálószobában lehet szexelni...
VAnnak vágyaink, felnőtt emberek vagyunk.
Nem a szexel van baj, nem azzal ahogy a gyerekekkel bánik, hanem hogy a hétköznapok úgy telnek el, mintha kollégiumban élnénk.
Nem tudom már jobban elmondani és zavar, hogy mást is beleláttok :(
A kommunikáció hiánya a baj, az hogy semmi másról nem tudunk már beszélgetni CSAK a gyerekekről, arról, hogy mit együnk.
Régen órákon át beszélgettünk mindenről.
Tervezgettünk, röhögtünk mindenen.
Tök vidámak voltunk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!