Mit csináljak, elhagyjam?

Nem vagyunk jól a párommal, és hetek óta ezen kattogok, hogy vajon megtehetem-e, hogy inkább elhagyom, esélyt hagyva ezzel magamnak, hogy boldog legyek.

A rövid (bár kicsit hosszú lesz, bocsi) sztori annyi, hogy egy barátjával vállalkozásba kezdtek, és azóta semmi másra nincsen ideje és energiája. Január végén kezdődött, és azóta a helyzet fokozatosan romlik. Hazaér a munkából, köszön, leül internetezni, majd nekiáll dolgozni a vállalkozásban. Eddig minden hónapban meghatározott egy időpontot, hogy ha addig ezt és ezt befejezi, akkor már több ideje lesz, legyek türelemmel - persze ez csak duma volt, mert SEMMI nem változott.

A gyerekkel minimálisat foglalkozik, nincs hozzá türelme, és mivel a kicsi is érzi ezt, és elutasítja, állandóan ordít vele a csalódottság miatt. Persze a 3 éves gyerek ezt úgy reagálja le, hogy egyre távolabb kerül az apjától:(

Hozzám nem szólt az utóbbi hetekben egyetlen jó szót sem, 3 hetente egyszer szexelünk, de abban sincsen semmi köszönet.

Pedig tavaly decemberig semmi komoly gond nem volt, jó kapcsolat, ő jó apa volt, és jó társ (8 éve vagyunk együtt) bevállaltunk egy kistesót is, pár hónap múlva megszületik, ennek ellenére úgy érzem, hogy nem tudok vele maradni, mert magányos vagyok és boldogtalan ebben a kapcsolatban.

Higgyétek el, már megpróbáltam vele beszélni, alkalmazkodni, tűrni, de semmi nem változtat ezen a sz@r helyzeten, se az ha jó fej vagyok, se az, ha veszekszem, se az, ha komolyan beszélünk róla, semmi.

Minősíthetetlen stílusban beszél velem, gyakran a gyerek előtt, amit nyilván nem tűrök el, így ebből is elég sok a feszültség.

Gondoltam már arra is, hogy nője van, de munkából mindig hazajön, és annyira ritkán megy el, pedig küldöm mindig bulizni, sörözni, kikapcsolódni, hátha észhez tér - semmi.

És most jutottam el odáig, hogy elég volt, ennél az is jobb, ha egyedül maradok. A gyerekekkel is minőségi időt töltene együtt, ha szétmennénk, míg így mindent rámhagy, vagy ha elmegyek itthonról, akkor leülteti a gyereket a mesedvd elé, és leül a géphez.

Úgyhogy itt vagyok tanácstalanul, nem tudom mit tegyek. Gondoltam hátha kapok pár okos gondolatot, amit hasznosítani tudok, vagy legalább megerősítést, hogy nem követek el a szakítással semmilyen komoly hibát. Vagy szerintetek nője van?

Előre is köszi mindenkinek, aki válaszol!