Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon megváltozott a férjem és elég összetett a probléma. Ilyenkor már csak válás lehet a "megoldás"?
Régebben (10 évvel ezelőtt, ahonnan indul a történet) mindenkinek volt hely a szívében, már sokszor én szóltam rá, hogy azért minden jöttmentet nem kéne kisegíteni, mert volt aki nagyon csúnyán visszaélt ezzel. Egy kedves, életvidám srác volt, teljesen normális felfogással.
Mostanra pedig olyan szinten gyűlölködik más nemzetiségű és vallású emberekkel, hogy már sokszor én szégyellem magam. A gyerekek még elég kicsik, de nagyon nem szeretném, hogy ezt tanulják.
A másik dolog ezzel párhuzamosan az alkohol. Szépen lassan oda jutott a dolog, hogy a néha megiszunk munka után egy sört után jött, hogy minden nap megiszunk munka után több sört, most meg már munkába menet és közben is fogy. Nem hajlandó belátni, hogy hiába keres nagyon jól, nem hogy megélni nem tudunk, még adósság is van a nyakunkon. Nemrégiben megakadt rajta a szemem, hogy reggel remeg a keze a kávés csészével. Gondolom ez alapján már ha akarná se tudná csak úgy abbahagyni.
Az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy kis hülye semmiségeken undorító stílusban elkezd velem ordibálni, mint vmi pszichopata.
Valahogy az az érzésem, hogy az "agyára ment" az alkoholizmus. Nem sokat értek a pszichológiához, de csak ez lehet, hogy ennyire kiforduljon magából az ember.
Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni? Attól tartok, hogy esze ágában sincs ezzel az önpusztító élettel felhagyni. Ha próbálom felhozni, hogy vmit tenni kéne, vagy segítséget kérni, mert vissza akarom kapni azt, akit szerettem, jön ez a tipikus alkesz duma, hogy én nem értek semmit, és nagyjából az egész világ ellene van, meg álljak csak be én is a sorba.
Hogy tudnék erre megoldást találni? Köszönöm annak, aki elolvasta, és ír vmit.
A kérdés azt hiszem nem az, hogy hibás-e a kérdező, vagy sem, hanem a megoldás a lényeges, ugyanis világos, hogy a gyerekeknek ilyen környezetben nem jó felnőni.
Valószínűnek tartom, hogy kezdetben a kérdező is hibás lehetett, hogy nem úgy viszonyult a pasihoz, ahogy az szerette volna, valamivel megbántotta, akár tudtán kívül, és hasonlók. Mindenesetre rákenni az egészet, hogy ő a hibás amiért a férje olyan amilyen, nem lehet. A férje viszont mindenképpen tehet arról, hogy a csalódottságát milyen módon vezeti le. Van, akinek elég, ha elmegy futni, vagy ha más értelmes módon kiutat talál, esetleg munkahelyet vált, vallásos lesz, talál egy jó kis hobbit.
Kérdező, szerinted mindent megtettél már, hogy támasza legyél? ha a válaszod igen, és semmi nem történt, akkor nem kérdés, válj el. Ha viszont a hozzáállásod megváltoztatásával remélsz még valami változást, akkor tedd meg. Legyél vele megértőbb, vagy nem tudom.
Az viszont biztos, hogy én nem szoktam olyan emberrel együtt lenni, aki nekem támad, és vádaskodik, hogy én ellene vagyok, meg lelkileg próbál zsarolni. Egyből szakítottam az ilyen típusú hapsikkal. Ezzel én nem vagyok hajlandó foglalkozni, mert úgy gondolom az ő hibája, ha ilyen hülye.
Szóval gondold meg, ha úgy érzed részedről nincs további ötlet, és te mindent megpróbáltál, akkor lépj.
Igen, 14-es, az ilyen embert semmivel sem tartom többre, mint egy sz@ros wc-t. Mindenki úgy rontja el az életét, ahogy akarja, ha te egész életedben miatta akarsz gyötrődni, tedd azt. De hidd el, neki sosem lettél volna te az első.
(A kicsi agresszióra nem is reagálok. Ne beszélj marhaságokat.)
14-es: Csak a nosztalgia mondatja veled ezeket, de nagy valószínűséggel az apád nem akart volna segítségről hallani, neki a pia volt a fontosabb, nem te vagy a család.
A legtöbb családnak az az első reakciója, hogy segítsen a függő családtagon. 95%-ban az alkoholistán bukik a dolog, ugyanis egy függőn nem lehet segíteni, ha ő nem akarja. Az alkoholisták többsége önző és vak, letagadja, hogy vele bármi baj van, a családja fájdalmát meg lesz.arja.
Talán kényszerrel el lehet vonszolni elvonóra, de az első pillanatban megy vissza a piához, és eddigre a gyerekek már lelki sérültek.
Én tudom, én alkoholista nagyszülők, majd alkoholista apa mellett nőttem fel kiskoromban, és az apám agressziója miatt nagyon durva tanulási nehézségeim, lelki betegségem van pici korom óta, és azt a traumát, amit az alkoholista apám miatt átéltem, felnőtt fejjel is nehezen tudtam feldolgozni.
Anyukám, majd apám új felesége, majd az azutáni barátnője MIND többször próbáltak segíteni rajta, és mindig kudarcba fulladt. Az apám pár éve az utcán összeesett, kórházba került és két napra rá meghalt. Senki nem tudott róla, mert mindenkit eltaszított maga mellől, aki segíteni akart neki. Egyedül halt meg, senki nem volt a halálos ágya mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!