Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Anyukák, feleségek, mit lehetne tenni ilyen helyzetben?
7 éve élek együtt a férjemmel, van egy 5 és egy 2 éves gyerekünk.A férjem dolgozik, én a kicsivel még itthon vagyok.Teljesen kiszolgáltatottnak érzem magam, mert amint megkapom a Gyedet, rögtön leszedi a számlámról, abból fizeti a csekkeket.Aztán ő adagolja nekem a pénzt apránként, én egész nap a gyerekekkel foglalkozom, ellátom a házimunkát, nincs egyetlen szabad órám se, amit egyedül tölthetnék.A férjem a gyereknevelésben annyit segít, hogy este megengedi nekik a fürdővizet.
Néha nagyon megalázóan beszél velem, csúnyán kiabál, ha rosszabbak a gyerekek, ordít velük is.Sajnos én túlzottan is kiszolgálom őket, ugrom minden szavukra, a férjemnek úgy látom ez már természetes, de sajnos a nagyobbik gyerekem is már úgy beszél velem, mintha a cselédje lennék, számon kér, kiabál velem:(
Nekem ez így már nagyon nem jó, maximálisan ellátom a családomat, de velem senki nem foglalkozik, mintha én már csak egy tárgy lennék.
Ezért arra gondoltam, hogy egy hétvégére összeszedem a kis cókmókomat és itt hagyom a gyerekeket az apjukkal, lássuk hogyan boldogulnak, kit fognak egész nap szapulni.
De nem merem megtenni, mert a férjem azzal zsarol, hogy akkor én már vissza nem jöhetek és elveszi tőlem a gyerekeket, mert a bíróságon majd megmondja, hogy el akartam hagyni őket.
Holott én csak azt akarom, hogy ébredjenek rá, hogy nem beszélhetnek úgy velem, mint egy kutyával, bánjanak velem szebben, mert ez nekem nagyon rossz így.
Mit tehetnék?
Édesanyámra ,a húgomra és a nagybátyámra szerencsére mindig számíthatok, de azért két gyerekkel nem költözhetek már a nyakukra, a testvéremnek is pici gyereke van, de bármikor meghallgatnak, véleményt mondanak, tanácsot adnak:)
De ez az én életem, nekem kell dönteni, ami nagyon nehéz, mert én magam sem tudom mivel tennék jót a családomnak, naponta másként gondolom:((
Eddig két alkalommal olvastam be keményen a férjemnek, persze ordítozott velem, majd később amikor lehiggadt megígérte, hogy jobban odafigyel rám és kiveszi a részét ő is a gyereknevelésből.
De sosem állta a szavát.Úgy gondolom, hogy ő már nem fog változni, csak azt nem tudom, hogy hány évig tudom még azt így csinálni, vagy minél előbb változtatok annál jobb?Fogalmam sincs, a gyerekek az apjukhoz is ragaszkodnak, nem értenék, hogy miért nincs velünk.
válasza:Irígylem a problémáidat. Elveszi a GYED-et? Miért, az a Te pénzed? Elárulom: az a család pénze, és hacsak nem issza vagy kártyázza el, akkor ez jól is van így. Abból fizeti a csekkeket? Szörnyű, micsoda felelőtlen ember.
Otthon vagy és egész nap a gyerekkel foglalkozol? Miért, az mégis milyen megterhelő dolgokból áll? Hogy entyempentyemezni kell vele, néha tisztába tenni, gügyögni neki meg játszani vele? Roppant megterhelő lehet. Nincs egy órád magadra? Miért, nem alszik a gyerek sosem? A kétévesek még napközben is jócskán alszanak. Főzöl? Őrület, azt hittem, hogy ez az alap, ha már otthon vagy. Vagy mit szeretnél, vigyen étterembe minden nap?
Tudod mi lehet itt a baj? Az, hogy korábban el-elköltötted a pénzt hülyeségekre, ezért a férjed megfogja, amit jól tesz. Valószínűleg alig csinálsz valami házimunkát azzal, hogy "a gyerekkel foglalkozok", ami ugye nagyon ügyes kibúvó, de valójában kb. annyira megterhelő, mint figyelni egy telefonra, hogy megcsörren-e. És emiatt szalad a lakás, nincs rendbetéve semmi, pedig időd lenne rá bőven. Ő pedig reggeltől estig a melóhelyen van ugye. Nagyon züllött életet nem élhet mindenesetre abból kiindulva amit elmondtál. Nem csoda, hogy nincs sok kedve a kerttel foglalkozni. A szexuális életetek is egy nagy nulla lehet.
Összességében jobban teszed, ha magadba szállsz egy kicsit, mert kb. fogalmad sincs, hogy milyen jó dolga van egy háztartásbeli anyának, csak síránkozol. Remélem hamar visszatalálsz a munka világába, ahol a főnökeid naponta belenyomják az orrodat a saját pisidbe, csak mert ahhoz van kedvük, és rögtön másabb színben fogod látni a férjedet!!!
Hajrá feministák, ezt (is) TI csináltátok!!!
válasza:
válasza:Nálunk is megvolt ez a helyzet. Édesanyánk már sírt, mert cselédként bántunk vele, amit leginkább apánktól láttunk.
A férjed valóban nem szeret. Nálunk már elváltak, de úgy érzem túl sokáig vártak. Nehéz volt elhagynia apámnak a kényelmet, és hogy mindene meg volt, hiszen csak ezért volt velünk. Változnia nem sikerült, nekünk, gyerekeknek még igen.
válasza:"és rögtön másabb színben fogod látni a férjedet!!! "
Igazad van. Akkor fog csak igazán rájönni, hogy mekkora egy szemét a férje.
Én egyébként nem tűrtem volna ennyi ideig. Az első kiosztom a pénzt húzásánál mentem volna el a gyerekekkel együtt, ha van rá lehetőségem. Ha nincs lehetőségem, akkor meg egy átmeneti otthonba. Még az is jobb ennél a helyzetnél.
válasza: válasza:Ez nehéz helyzet és komoly döntés.Szerintem te elválnál de nem mersz. Én első körben beszélnék vele,de nem kérném hanem kész tények elé állítanám,ha nem teszed ezt és ezt elválok.Szereted még egyáltalán?Ha a beszéd nem megy,nem fogja fel a dolgokat elválnék ez fix.A gyerekeket biztos neked ítélik.Bármit mondhat,de te is mondhatsz bármit a bíróságon.Egyébként szép lenne,ha a bíró fűt-fát elhinne.
Nehéz,de merj lépni,pont a gyerekeid érdekében.Mert nekik az a jó,ha te boldog és kiegyensúlyozott vagy.
válasza:Nagyon köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Lehet fog valamicskét változni a helyzet, ha visszamegyek dolgozni, de túl nagy reményem azért nincs, mert amikor a nagyobbik gyerekem 1,5 éves volt, visszamentem dolgozni, de itthon ugyanúgy nem vette ki a részét semmiből.
Akkor is főleg a pénz miatt mentem vissza, mert a férjem fizetése nem elég egész hónapban, pedig szinte csak a gyerekekre költünk és a konyhára.
Most is könnyebben kijönnénk egy hónapban ha dolgoznék, de szerinte a nagyobbikat tönkre tettem azzal, hogy bölcsibe adtam( sajnos tényleg nem szeretett oda járni), a kicsit már nem engedi.Pedig én úgy látom, hogy ő jobban szere itthon tudni a 4 fal között.Ha délután hazajön és vmi nem ott van ahol reggel volt, akkor már gyanús vagyok neki. Például pár napja eljött reggel anyósom, adtam neki egy pohár vizet és a poharat a konyhapultra tettem.A férjem már gyanút fogott, hogy ki ivott abból a pohárból?Néha rajtakapom, hogy még a szemetest is átnézi, nem-e talál vmi gyanúsat.
Nagyon rosszul esnek tőle ezek a dolgok, mert semmi alapot nem adok, hogy féltékenykedjen, amióta ismerem, más férfi engem nem érdekelt.
Hogy szeretem-e? Amikor úgymond normálisabb, akkor úgy érzem, hogy vele akarom leélni az életem, próbálom elhitetni magammal, hogy alapvetően jó ember, de sajnos sokszor viselkedett már nagyon kiábrándítóan:(Vannak olyan napok is, amikor szinte gyűlölöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!