Anyukák, feleségek, mit lehetne tenni ilyen helyzetben?

7 éve élek együtt a férjemmel, van egy 5 és egy 2 éves gyerekünk.A férjem dolgozik, én a kicsivel még itthon vagyok.Teljesen kiszolgáltatottnak érzem magam, mert amint megkapom a Gyedet, rögtön leszedi a számlámról, abból fizeti a csekkeket.Aztán ő adagolja nekem a pénzt apránként, én egész nap a gyerekekkel foglalkozom, ellátom a házimunkát, nincs egyetlen szabad órám se, amit egyedül tölthetnék.A férjem a gyereknevelésben annyit segít, hogy este megengedi nekik a fürdővizet.

Néha nagyon megalázóan beszél velem, csúnyán kiabál, ha rosszabbak a gyerekek, ordít velük is.Sajnos én túlzottan is kiszolgálom őket, ugrom minden szavukra, a férjemnek úgy látom ez már természetes, de sajnos a nagyobbik gyerekem is már úgy beszél velem, mintha a cselédje lennék, számon kér, kiabál velem:(

Nekem ez így már nagyon nem jó, maximálisan ellátom a családomat, de velem senki nem foglalkozik, mintha én már csak egy tárgy lennék.

Ezért arra gondoltam, hogy egy hétvégére összeszedem a kis cókmókomat és itt hagyom a gyerekeket az apjukkal, lássuk hogyan boldogulnak, kit fognak egész nap szapulni.

De nem merem megtenni, mert a férjem azzal zsarol, hogy akkor én már vissza nem jöhetek és elveszi tőlem a gyerekeket, mert a bíróságon majd megmondja, hogy el akartam hagyni őket.

Holott én csak azt akarom, hogy ébredjenek rá, hogy nem beszélhetnek úgy velem, mint egy kutyával, bánjanak velem szebben, mert ez nekem nagyon rossz így.

Mit tehetnék?