Végrendeletben kiköthető, hogy ki kezelje a gyerekek pénzét? Az lehet más személy, mint akinek a gyámsága alá kerülnének?

9-es: az én férjem sem magyar. :-)

"De én azt gondolom, hogy a gyerekeknek 18 éves koruk elött is rengeteg dologra lesz szükségük, amit nem biztos hogy apa tud egyedül kezelni. Pl iskolai táborok, számítógép, rengeteg iskola csinál külföldi csere diák programot, ezek húzos összegek, és ugye gondolom nem bánnád ha az örökségükböl ezt is fedezni lehetne, és ne kelljen lemondaniuk ilyen dolgokról csak mert egyedül keresö a férjed"

Igen, ezzel nem is lenne bajom, ha ezekre költené. Csak ő olyan közegből jött, ahol ennek nincs nagy értéke. Menj korán dolgozni, és kész...

Viszont egy csomó dolog hiányzott gyerekkorában, és most kompenzálja magát márkás cuccokkal.

Pl. Egyszer mondtam, hogy jaj, ez nehéz hónap lesz, be kell fizetni a gyerekek táncóráját. Na most akkoriban ez volt az egyetlen mozgási lehetőség, mert az oviban a hidegben nem vitték őket az udvarra, ilyen kicsiket a környéken nem fogadtak sok helyen. A reakció nem az volt, hogy oké, min tudunk spórolni, hogyan ütemezzük át a fizetni valókat (megoldható helyzet volt amúgy), hanem az, hogy akkor ne menjenek egy ideig. A mai napig nem érti, miért kell annyi könyvet vásárolnom (pl. Larousse enciklopédiák, a gyerekek imádják, rengeteget tanulnak belőle), vagy miért kell annyit fizetnem, hogy a suliban sportoljanak... hát azért, mert olyan nagy a mozgásigényük, amire heti 2 tornaóra nem elég.

De a legjobb. Kiderült, hogy a kicsinek fejlesztésre van szüksége (még az oviban). Hónapokig hordtam tornáztatni, rengeteg idő és pénz ment rá. Ő szerinte ez hülyeség volt, majd kinövi.. Aztán most, az iskolában esett le neki, hogy igen, tényleg baj van a gyerekkel... Nem súlyos, lehet rajta segíteni... de előtte 3 évig kaptam a fejemre, hogy pocsékolom hülyeségekre a pénzt, miközben ő csak márkás cuccokra költött.

A gyerekekkel való foglalkozása kimerült abban, hogy együtt DVD-ztek vagy számítógépen lövöldözték az ellenséget.

Szóval ha látnám azt, hogy azt a vonalat viszi tovább, amit én értékesnek találok (tanulás, sport, művészet vagy zene), a pénzből vinné őket nyári táborba, sportolni, nyelvet tanulni, akkor nyugodt lennék. De épp ezt nem látom biztosítva. Ha mondjuk megkapná a gyerekeket és hozzájuk pénzt, akkor mennének nyaralgatni, moziba hetente 2x, vennének 2 méteres plüssmackót, és kétpofára zabálnák a chipset és a csokit. Ami nem lenne belőle kifizetve, az a sport, a könyvek, színház.

Na meg a számlák, a lakás is csak rohadna lefelé. Amíg együtt éltünk, megbeszéltük, hogy a netes számlát ő fizeti, ezt intézze ő egyedül. Egy év alatt kétszer-háromszor korlátozták, több hetes elmaradás miatt. Ilyenkor őrjöngve akarta őket hívni, hogy mit képzelnek, majd ő feljelenti őket és hasonlók. Úgy csavartam ki a kezéből a telefont, hogy nem lett kifizetve a számla. Küldtek felszólítást, csak ő hetekig ki se nyitotta a borítékot, úgy találtam meg egy kupacban eldugva. Ezen a téren teljesen megbízhatatlan, de hiába szereti a gyerekeket és elvileg jót akar nekik, én szeretném, ha a gyerekeket nem érné hátrány.

"ha tényleg megbízol benne. mert mi lesz 10-15 év múlva tényleg átadja a gyerekeknek?"

100%, még lehet hogy többet is ad. Ő már bizonyított az évek alatt a nehéz helyzetekben, amikor elvileg nem is lett volna kötelessége segíteni.

Nem, dél-amerikai. Igazából az (is) tetszett meg benne, hogy egy olyan közegből jött, ahol körülötte az iskolatársai meg a szomszéd kölykök délutánonként csak kábítószereztek vagy a focilabdát rugdosták, ha nem volt valami alkalmi munkájuk. Az ő családja meg melózott, apuka is elvárta a tanulást és a munkát, tiltotta a drogokat. Azt hittem, ugyanazt az utat járná, de a jólét megváltoztatta. A munkával amúgy semmi baja, ráadásul mellette ő még tanult is, szóval a franc se érti...

Amúgy a gyerekkel meg épp az a vita, hogy több különórára nem mehetnek, mert így is minden napra jut valami, szóval nagyon sajnálnám őket, ha le kéne mondaniuk arról, amit szeretnek és aminek értelme is van.