Nem voltunk házasok. Hat év távkapcsolat után véget ért ma. Nem tudok aludni. Kérdésem: jó döntés volt?

A távkapcsolat megöli a szerelmet, vagy kikészíti az embert, és egyik esetben sincs tovább.

Jobbulást

Szia.

Én is távkapcsolatban voltam. Másfél hónapja lett vége, de tudatosan nem rég zártam le magamban. Lezárni.. ez hülyeség. Borzasztó nehezek voltak az első napok, hetek. Teljesen összetörtem. Nagyon kell tartanom magam, de nehéz. Kívánom hogy legyél nagyon, de nagyon erős!

Nekem sincsenek igazi barátaim, akikben teljesen megbízhatnék, úgyhogy evvel az egésszel egyedül vagyok.

Ha az egész már annyira nem működött, vagy volt rá okod, akkor persze, lépni kellett. Az sem jobb ha csak őrlődsz, és nem tudod mi legyen. Kitartást kívánok neked.

A szakításra vagy a távkapcsolatra gondolsz? A távkapcsolat kimondottan rossz döntés volt. 6 évet pazaroltál az életedből egy meddő kapcsolatra. Ez alatt bőven találhattál volna igazi, hús-vér társat.

Távkapcsolat = alibi kapcsolat. Egyszerűbb azt mondani, hogy távkapcsolatban élsz, mint társat keresni és vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket (remény, csalódás, magány), ill. felvállalni azt, hogy egyedül vagy. Pedig a távkapcsolatban is egyedül vagy...

Nem hinném, hogy a munka miatt volt. Azért volt, mert minden (pl. a munka!) fontosabb volt, mint a kapcsolat, csak nem ismerted fel.

Hogy lehet túlélni? Őszintén szólva 30-on túl nem tudom. Talán azért is ragaszkodtál hozzá 6 évig, mert azt gondoltad, nem találsz mást, és ez is több volt, mint a semmi.

Gyászold meg (1-2 hónap sírás), és gondolj arra, hogy ennél csak jobb lehet. Készülj fel a társkeresésre, gondol át, milyen társat keresel, mit vársz el tőle, mit nyújtasz cserébe, és mit áldozol fel érte (pl. munka...).

Ha nem klappol a dolog azonnal, nyögvenyelős a dolog, akkor AZONNAL szakíts meg a kapcsolatot és keress új jelöltet, mert ennyi idősen nem engedheted meg magadnak az újabb, évekig tartó tévedést. Feltéve, hogy szeretnél feleség lenni, és gyereket szülni.

Elnézést, ha kemény vagyok, azt gondolom, hogy szánakozással nem mész semmire, csak őszinteséggel. Nem belédrúgni akartam, hanem felrázni.

"Távkapcsolat = alibi kapcsolat. Egyszerűbb azt mondani, hogy távkapcsolatban élsz, mint társat keresni és vállalni az ezzel járó kellemetlenségeket (remény, csalódás, magány), ill. felvállalni azt, hogy egyedül vagy. Pedig a távkapcsolatban is egyedül vagy...

Nem hinném, hogy a munka miatt volt. Azért volt, mert minden (pl. a munka!) fontosabb volt, mint a kapcsolat, csak nem ismerted fel. "

oo.47-es Tökéletesen egyetértek veled!!!!

(00.45-ös voltam)