Válás vagy párterápia?

Ez csak akkor működik, ha mindketten akartok változtatni azon, ami a másiknak nem jó, és változtattok is! Máshogy nem megy! Amúgy nálunk uez van, de én a részemről feladtam, nincs értelme küzdeni már. Jobb lesz így mindhármunknak!

Ha mindketten akarjátok és tesztek is érte, nem csak mondjátok, akkor talán lehet jobb....

És biztos, hogy minden úgy (lenne)a jó, ahogy te gondolod? Nem lehet, hogy valamiben neki is igaza van?

Nem tudom, a mi lányunk lassan 4 éves és korábban mi is nagyon közel jártunk a válás gondolatához, nem is egyszer... de aztán elgondolkodtunk. Az elején rengeteg cirkusz volt, mert (nemcsak ő, hanem én is!) fújtuk a saját igazunkat, kifelé meg süket. Aztán lassan rádöbbentem, hogy basszus, egy csomó dologban neki is igaza van, akárhogy is fáj nekem. És idővel átértékeltem a dolgokat: tényleg ki kell akadnom minden vackon? Tényleg bele kell kötnöm mindenbe? Nem lehet, hogy most úgy a jó, ahogy ő csinálja? Nem jobb, ha hagyom, hogy ő is "szabad" legyen egy kicsit? De, sokkal jobb. Szinte majdnem meglepő volt nekem, hogy úgy is lehet élni, hogy már nem piszkálom őt mindenért.

És mivel alapból javult ezzel a hangulat, megnyílt az út a beszélgetések előtt is. Mivel már jobban éreztük magunkat, őszintébben és nyíltabban tudtunk beszélni egymással - és ezzel sok újat és fontosat tudtunk meg egymásról, ami segített, hogy előrébb tudjunk lépni.

Mindez egyéni dolog és nem tudom, nálatok mennyiben más a helyzet. De nekem fontos tanulság volt, hogy végre képes voltam a másik szemszögéből is nézni a dolgokat. Ezt persze sokkal könnyebb javasolni, mint megtenni, de nagyon hasznos, ha sikerül.

És végül, az is lényeges elem, hogy mindkettőtöknek akarnia kell a javulást. Ha nem is most rögtön (mert még nem vagytok olyan állapotban), de a folyamatban mindenképp lennie kell, különben nem fog menni. Ha bármelyikőtök bármikor is azt mondja, nyíltan, hogy vége, teljesen feladja, ott tényleg vége van. Ha nincs hit, akkor eredmény sem lesz, ez fix.

Van amikor csak a párterápia tud segíteni, mert ahogy az általában lenni szokott mindkét fél csak a saját szemszögéből látja a dolgokat és ráadásul, amit a másik fél mond (még, ha igaz is) letagadják, sokszor még saját maguk előtt is. Egy terapeuta független harmadik fél, akinek nincs érdeke egyik vagy másik fél mellé állni, ráadásul kívülről, tisztán látja a problémát és a megoldást. Persze a világ legjobb terapeutája sem ér semmit, ha a pár nem hajlandó változtatni és nem fogadják meg a terapeuta tanácsait.

A fontos az, hogy jó szakembert fogjon ki az ember. A terapeutaság olyan, amit vagy tud az ember vagy nem. Ezt a szakmát és az emberekkel való bánásmódot nem lehet iskolapadban tanulni. Aki csak az iskolapadból hozott tudást alkalmazza, de amúgy alkalmatlan a szakmára azt az ügyfél észre is fogja venni.