Mentség lenne a rendszeresen italozó és alkalmilag játékgépező párotok részéről, hogy sokkal többet keres, mint én?

Nem tudom nálatok ez konkrétan mit jelent.

Rendszeres italozás: rendszeres az is, ha valaki megiszik mindennap egy pohár bort ebédhez. Bár van egy érzésem, hogy nem erre gondoltál. Én nem tudnám elfogadni, ha a párom sokszor részegedne le, és gondolom nem pl. kettesben velem egy évforduló ünneplésekor mondjuk. Mi egy évben egyszer iszunk, de az is max becsípés szintig.

Játékgép: a helyedben soha a büdös életben nem adnék neki pénzt. Tudom most nem szorul rá, de utána sem. Mi néha lekaparunk együtt egy sorsjegyet vagy feladunk egy lottót.

Az is érdekes a sztori lényegéhez, hogy hány évesek vagytok, van-e gyerek vagy akartok-e. Mik a terveitek a jövőre nézve.

Én nem látnék potenciális társat (netán férj és apajelöltet) egy ilyen emberben.

23N

"Majd írom a részleteket is"

A részletek augusztus óta forgalmi dugóban ülnek :))

Te vagy a sokadik ember, aki képtelen jól megfogalmazni egy kérdést. Mi köze van az én páromnak a te fizetésedhez? Nyílván érted, hogy miért kérdezem.

Természetesen nem mentség az, hogy az, aki jobban keres, elverheti a pénzt. Olyan ez, mint régen a dzsentri fazonok, akik egyik nap elkártyázták a családi ezüstöt meg a teljes vagyont, a másik nap visszanyerték. Hogy a feleségük mit szenvedett eközben, azt csak találgatni lehet. De ma már más világ van.

A játékszenvedély nagyon durva függőség, és szinte lehetetlen kiszedni belőle az embert (és nem is akar általában kimászni ebbel az adott ember). De nyílván ezt magad is tudod, hiszen valamiért a párod.

Dönts el, hogy vele akarsz élni és idegeskedni folyton, vagy elválsz és a magad lábára állsz. Esetleg megpróbálhatsz egy párterápiát, de ha annyit nem lát be, hogy mennyi a felelőssége, mint férjnek (és kint apának, ha van tőle gyereked) akkor oda sem fog elmenni.