Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egy talán érdekes történetet szeretnék megosztani veletek. Elolvasod?
Hol is kezdjem. Talán megválaszolnám az egyik lehetséges kérdést amit nekem szegezhettek. Miért itt írom le? Ez egyszerű. Egyelőre senkivel nincs kedvem ezt megbeszélni aki közel áll hozzám, de mindenképp ki kell adnom magamból.
A történet azzal kezdődött, hogy megismertem egy aranyos, szimpatikus akkor még fiút. Ekkor 20 évesek voltunk, egymásba szerettünk. Bemutatott az anyukájának, aki az első adandó alkalommal mikor kb 2 perce kettesben maradtunk közölte mosolyogva, hogy az ő fiát senki nem veheti el. Köpni nyelni nem tudtam. A fiú lassan férfivá érett, legalábbis és naivan ezt hittem ( ennek jelentősége lesz) megkérte a kezem és elvett feleségül. Boldogságom csak az anyós árnyékolta be némileg. A fia előtt mézes mázasan beszélt velem, de mikor elfordult...azt nem kívánom senkinek. Nem tagadom, hogy ezek után én sem voltam kedves, de anyós közölte, hogy ezzel csak egyre mélyebbre ásom magam a fiától. Na és hát nem igaza lett? Közben született egy csodás lányunk is. Ekkor 6 éve voltunk házasok és anyóssal lett egy jó nagy vitánk azon, hogy mit főzzek vasárnap mikor üzleti útról hazajön a férjem. Nyilván nem ez volt a fő probléma, ekkor borult ki minden, a fia is részese volt a vitánk végének. Másnap elmentem beadni oviba a lányunkat aztán dolgozni. Mikor mentem haza egy papír fogadott, hogy elhagyott a férjem, szinte minden cuccát elvitte. Felhívtam, de anyós vette fel a mobilját és közölte, hogy a fiát választás elé állította, hogy vagy ő vagy én és gúnyosan közölte, hogy ő "nyert". Hiszen ez egy verseny volt, de buta én! Hát ezt közölte már a legelején. Kértem a férjem a telefonhoz, azt mondta nem akar velem beszélni a fia. Kérdeztem, hogy a gyerekkel mi lesz? Anyós azt mondta nem kell neki, hisz ők csak egymásnak vannak nem fér bele harmadik. 1 hete nem tudtam beszélni a férjemmel. Én csak ülök és nézek magam elé. Annyi motoszkál csak bennem : MI VAN?
Köszönöm, hogy elolvastátok.
válasza:Szerintem felesleges keresni, beszélni vele, előadást tartani, hogy gondolja át még egyszer.. A férjed befolyásolható marionett bábú, az anyja úgy mozdítja ahogyan épp kedve tartja. Soha nem lesz belőle felelős ember. Ha valahogyan - hosszú évek és néhány idegösszeomlás után - sikerülne kirángatnod az anyós befolyása alól, ő akkor sem tudna megállni a saját lábán, korábban mindig más irányította az életét, tehát nem társat, csak egy másik gyereket kapnál vissza.
Tényleg vígjátékba illő, hogy ilyen emberek vannak, mint az anyósod és férjed. Zárd ki őket az életedből.. még talán jobb is, ha nem "tart igényt" a gyerekre sem az apja, sem a nagyanyja, legalább nem kell a továbbiakban elviselned a negatív hozzáállásukat.
Megértem az elkeseredésed, elvesztegettél éveket az életedből valakire, akire nem kellett volna. De azért pozitívuma is van a dolognak: a kislányod.. Fiatal vagy, túl fogsz lépni ezen az egészen! Nem kell többé harcolnod egy "férfiért" az anyjával.. Jól teszed, ha meg sem fordul a fejedben, hogy újra kezdd vele. Most, hogy megismerted, már láthatod, hogy nem ilyen emberrel akarod leélni az életedet.
Lehet, hogy majd egyszer a férjed másképp látja majd a helyzetet, megbánja a döntését, de változni akkor sem lesz képes, és ameddig az anyja él, addig nem mer ellenkezni vele. Rád vár egy szabad élet! Most biztos nem tesz boldoggá a tudat, de pár hónap múlva egészen jól fogod érezni magad a bőrödben..:)
válasza: válasza:Ez a csávó hülye!Már bocs a kifejezésért,de aki elhagyja a feleségét,és a lányát az anyja miatt,az nem normális!De az anyósod se az!!!Tudod mit?Egy másodpercig se bánkódj e-miatt.Ez a két gerinctelen egymást szerető ember megsem érdemli,hogy te szomorú légy.
Egyszerűen mikor olvastam a soraidat,a szám tátva maradt és mélységesen elítélem amit veled tettek
Az normális,hogy az ember szereti a szüleit,illetve a gyerek a szülőt.De ez amit ezek csináltak az már abszolút nem normális!Szerintem beteg emberek és dilidokira lenne szükségük!!Örülj(bár most biztos nehéz),hogy megszabadultál egy ilyen gyagya családtól!Légy erős,és építs a lányoddal egy új életet..és meglátod boldog leszel,és találsz majd magadnak párt!!Soha ne békülj ki ezzel az emberrel,aki csak így itt hagyott az anyja miatt!Meg sem érdemel téged!Éljen az anyjával.......és amit még ide akartam írni az durva lenne!Erőt és kitartást kívánok neked!
válasza:A maminak vissza kellett volna szólni, hogy "Te kaptál egy puhap*csű kis senkit, én meg egy csodálatos kislányt. Szerintem Én nyertem."
Kíváncsi lennék, ha anyóspajtást egyszer elviszi az ördög, a pasi mihez fog kezdeni.
Amúgy már csak szívatásból is perre vinném a dolgot, had fizesse apuci a gyerektartást. Megérdemli.
válasza:Az, hogy ti szétmentetek, még ha anyós is benne van, annyira nem lenne "nagy dolog", mert válások vannak, lesznek. (Nem ellened írom, hanem a jelenségre.) De hogy az anyja abba bele tud szólni, hogy a gyerekéről egyik napról a másikra lemondjon....hát vazze...kemény!
Korábban milyen volt a férjed kapcsolata a lányával? Illetve a kislány hogy éli most meg a helyzetet?
Egy javaslat: ha marad a status quo, akkor amíg kicsi a lány, előtte ne szidd az apját, mert ő még nem tudja ezt így felfogni. De ha évekig nem jelentkezne az apja és a lány is eléri azt a kort, hogy már megérti, akkor indulatok nélkül, de elmesélném a sztorit. Ha anyós feldobja a bakancsot, úgyis meg fog jelenni 'apuci', akkor hadd döntse már el a lányod, hogy mit kezd vele.
válasza: válasza:Szegénykém...
Az anyós biztos, hogy nem teljesen 100-as, csak tudod, ha a pasi ezt hagyja, akkor valami nála sincsen rendben. Úgyhogy talán "jobb" is, hogy véget ért, bár azért most biztos nehéz.
Ismételten köszönöm, hogy időt szántatok a történetemre. Igazán szoros kapcsolata a kislánnyal nem volt, de érzi, hogy apa nincs és nem viseli olyan jól. Nem szidom neki, eszem ágában sincs,én is úgy gondolom majd ő eldönti mit kezd a helyzettel mikor nagyobb lesz.
Az ördög nem alszik, én ezt tudom, de a kedves nagymama soha nem ölelte meg a gyereket, komolyan nem szereti így attól nem tartok, hogy elperelné.
Annyit tettem, hogy lecseréltem a zárakat, nehogy valamit elvigyenek a lakásból. A válást pedig már kezdeményezte a kedves apuka és hangsúlyoznám még mindig nem hívott fel azóta sem, hogy megbeszéljük pedig kértem.
A gyerektartásra igényt tartok, de nem bosszúból hanem mert az a gyereknek jár, bár nem szorulunk rá, elteszem neki mindig egy számlára aztán majd egy összegben megkapja majd idősebb korában. Szívem szerint nem is kéne tőle semmi, de a gyerek az övé is.
Mennem kell vissza dolgozni, minden jót nektek!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!