Elváltak a szüleim én pedig idegroncs lettem! Hagyan értessem meg velük, hogy ne rajtam csattanjon az ostor?

Már három éve elváltak a szüleim!Azóta kereszt tűzben vagyok, mert anyukámék ezt mondják apukámék azt!

Megy a háborúzás már ennyi éven keresztül.

Apukámmal élek. Anyu meg az élettársával. És nem hiszik el hogy engem nem foglalkoztat ez a téma!!! Akármi történik anyuval, akkor apu jön, rögtön szalad, és cinikusan a szememre veti, hogy anyád ezt meg azt csinálta.Fordított esetben ugyanaz.

Ma is annyira kiakadtam hogy azt se tudom hány nyugtatót vettem be és tudom, hogy ez nem fog jóra kimenni. Régebben egy kedves aranyos vidám lány voltam akibe a párom is beleszeretett, most meg?? szinte barátaim sincsenek, rosszul érzem magam mindenhol és mindenkivel, frusztrált vagyok és nyugtató nélkül nem tudok létezni és a párkapcsolatom is a szakadék szélén..

A párom mindig megnyugtat (már 4. éve vagyunk együtt), hogy ne sztresszeljek miattuk, de ő nem értheti meg a helyzetem, mert nem él itt nem tudja hogy egy nap alatt mennyi mindent a fejemhez vágnak, hogy anyád pasijával ez történt.. anyáddal az történt. Hiába mondom apáméknak, hogyha engem érdekel hogy anyuval mi történik akkor felhivom és megkérdezem!!!! Ez a hozzá állás vált be...

Ha minden mondandójukra anyuval kapcsolatban azt válaszoltam, hogy ---lesz*arom--- az sem jött be. Anyuval 3 hónapig nem beszéltem, ugysem volt jobb akkor is jöttek az anyád igy anyád ugy mondókák.

Egyszerűen kivagyok idegileg nem birják felfogni hogy engem nem érdekelnek a mocskolódásaik, nem érdekel se apám se anyám lelki világa!!!!!

Szeretnék a főiskolámmal foglalkozni és szeretnék a barátnőimmel lenni és a párommal foglalkozni, NEM VELÜK!!!

nem tudom, hogy erre mi lenne a megoldás, ha valaki végig olvasta ezt a regényt és tud tanácsolni valami kézenfekvőt és hasznosat, akkor irjon.

18/L