Váljak vagy csaljak? Egyetlen ffi az eletembe, minden elképzelhető jót, energiát, beletettem a kapcsolatba, de viszonzast nem kaptam amióta összeházasodtunk. Egyszer elkezdett csúnyan beszélni velem, amire en is ugyanúgy reagáltam,erre pofont kaptam

Ez nem megcsalás. Nem vagytok 1 dinamizmus. Nem vagyok 1 szentség. Isten szemében nem vagytok házasságban, vagy 1 pár. Tiszteld magad jobban, mintsem félj mindenféle dologtól és tegyél az ellen, ami és amikor rossz neked. A pofonos történet is.. Rossz neked, már nem bírod ezért visszaadod, erre még rosszabb neked.. és...? és mi? És semmi. Nem teszel a boldogságodért. Ez a legnagyobb baj az egész életedben. Dühös vagy magadra, mert semmit sem tettél eddig magadért, és akiért tettél is, azok észre sem vették. Megkérdezhetem, hogy mikor jössz te a képbe? Melyik az a pont, amikor elkezded végre a saját örömödet is nézni, a saját életeddel is foglalkozni? A kérdés is jaj anyagi izé, meg jaj hogy oldom meg. És magadat mikor óhajtod megoldani? Amikor már az unokáid is felnőttek és félig a sírban vagy? A szív és előbb önmagát látja el vérrel, utána a testet. Ha te nem vagy egész, és teljes, hanem egy dühös életet élsz, ami amúgy is más, mint akarnád, és még másabb, mint amire vágysz és szükséged van.., hogyan lesz így jó bárkinek valaha?

Vannak fontos és lényeges dolgok. Az, hogy hogy oldod meg majd az anyagiakat, csak fontosak, és nagyon nincsenek még. Nem létezik. Majd akkor megoldod, mert hidd el, meg fogod oldani, ha egyáltalán úgy alakul, hogy meg kelljen. De a lényeges dolog az itt van, most, és ez számít igazán. Azzal foglalkozzál végre. Hogy kitörj az önelnyomásból.