Mikor múlik a el a mérhetetlen szomorúság válás után?

Szerezz egy új nőt.

Ez teljesen egyéni. Én pl nem éreztem egy percig sem szomorúságot (haragot viszont igen, mert elég durván cserben lettem hagyva).

Én nem tudom de sajnos nálam is aktuális lesz hamarosan.... :-(

Sajnos hasonló szituban vagyok, válás előtt, ami úgy tűnik elkerülhetetlen. Egyszerre érzek megkönnyebbülést és egyszerre iszonyat fájdalmat, lelki terhet. Szinte feldolgozhatatlan, de már az együttélés is kezelhetetlen, azt érzem, hogy az egészségem rovására megy. Akkor már jobb a válás. Egyén és a tönkremenő kapcsolat kapcsolat "szorosságán" , függőségi viszonyin múlik, hogy felejted el. Nincs recept. Nem irigyellek, ellenségemnek se kívánok hasonló szitut. Az adminisztratív része is iszonyú, amikor az ügyvédnél, bíróságon megjelentek és "aláírjátok" hogy vége mindennek amiért anno együtt küzdöttetek. Csak az idő segíthet.... Kitartást kívánok a "kibirhatatlanhoz". Talán annyi jótanács, hogy foglald el magad minél jobban

A volt kapcsolat mélységétől függ Nyilván egy kéthetes ágybetétet nem sirat az ember úgy, mint a nagy Ő elvesztését. Az sem mindegy, ki mondta ki a "boldogítónem"-et. Esetemben mindig én szakítottam, így nemigen gyötört meg a dolog, míg aztán belebotlottam életem nagy szerelmébe, aki fél év után kiszeretett belőlem. (Nyilván, hiszen sohasem tanultam meg MEGTARTANI valakit.) Na, az tönkretett minden szinten! Családilag, egzisztenciálisan, egészségileg egyaránt. Évekbe telt, míg talpra kecmeregtem.