Van itt olyan, aki gyávaságból nem válik?

Nálunk volt nagy zűr, de akkor se tudtam elválni, mert nagyon kicsi volt a gyerek, gyesen voltam, anyagilag egyikünknek se ment volna külön.

4,5 év telt el azóta.

Azóta már beleszerettem másba is.

Én leginkább azért nem válok, mert úgyse találnék már senkit 43 évesen. Olyat biztos nem, akibe bele tudnék szeretni. Csak azért, hogy legyen mellettem valaki, azért nem válok el, a gazdasági érdekközösséghez ott a férjem is. Aki számomra vonzó lehet, az mind családos ebben a korban vagy meleg, ahogy tapasztalom.

A gyereket is megviselné a válás. Hogy ki mit szól, nem érdekel, én most se titkolom, hogy nem szeretem már a férjem, sőt, a férjem is tudja, hogy mást szeretek.

Ha elválnék, nekem nem lenne autó, a férjemnek maradna az albérlet.

Jobb a kényelem, szerelem már úgyse vár rám.

Attól még, hogy mást szeretek, nem jelenti azt, hogy van jövőnk.

Nem vagyok öreg, de azt látom, hogy a korombeliek foglaltak, egy elváltat sem ismerek. Egyetlen ismerősöm van, aki harmincas évei közepén egyedülálló, nagyon vonzó, csak épp tutira meleg. Ezen kívül van egy negyvenes pasi, aki eszméletlen jó pasi volt 10 éve és most se rossz, mármint külsőre, mert személyiségre agyrém, olyan szinten taszít, hogy nem tudom elmondani.

Tehát ebben a korban a férfiak családosak vagy melegek vagy taszítóak.

Ahhoz már öreg vagyok, hogy normális függetlent találjak korban hozzám illőt.

De hova váljon? Nem mindenki tud újra feépíteni egy biztos egzisztenciát.

Se kedve, se ereje, se támogatottsága már.

Akinek van hová menni az általában megy is.