Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet ezt túlélni?
15 év házasság után elválunk a férjemmel. 38 éves vagyok. Teljesen padlóra kerültem. Se éjjelem se nappalom ahogy mondani szokták, de én most tapasztalom meg először milyen is ez...nem tudok aludni,nem tudok koncentrálni,a munkahelyemen is beteget jelentettem mert képtelen vagyok bemenni bár ezt sokáig nem tudom eljátszani ha nem akarok munkanélkülivé is válni...de az arcom már bedagadt annyit sírtam, nem akartam így embereket közé menni.. mint egy zombi úgy járkálok a lakásban egész nap, csak bámulok magam elé órákat és gondolkodok mi lesz most. Úgy érzem oda az életem. Nem tudom elképzelni hogyan fogom folytatni az életem.
Hogyan lehet egy ilyen csalódásból és fajdalombol talpra állni?:'(
„ A kudarc remek alkalom egy okos újrakezdésre. ”
Arthur Bloch
Az idp fog ezen segíteni!
Valamint szépen lassan új hobbit találni,régi barátokkal felvenni a kapcsolatot,önfejlesztés akár pszihológus felkeresése.
Sok idő lesz mire ténylegesen jól leszel,de napról-napra enyhülni fog a fájdalom. Esetleg az segíthet,ha ismerkedsz új férfiakkal,randizgatsz ,mert könnyen eltereli a figyelmed a gyászról,de azért még várj ezzel pár hetet.
Rengeteg kitartást neked. Bár nem váltam, de léptem már ki olyan kapcsolatból, ahol nagyon szerettem a párom, de nem működött. Rengeteget szenvedtem, de hidd el, fel fogsz állni.
Éld meg az összes érzésedet, ne fojts vissza semmit. Ha sírnod kell, sírj, de aztán szedd össze magad. Tudom, hogy semmi kedved, de idővel próbálj kimozdulni, legyél sokat barátokkal. És dolgozz. Munka talán addig is eltereli a figyelmedet.
38 évesen még nagyon fiatal vagy. Elhiszem, hogy gondolni sem akarsz rá, de jönni fog neked is majd az az ember, aki melletted marad. Addig is vonj le minden tanulságot a házasságodból.
Pár éve egy balesetben megsérült az arcom, 8 hétig kezeltek szájsebészeten, után még 5hét otthon táppénzen, ami miatt 9év után kirúgtak a munkahelyemről. Na, a férjem ezt a pillanatot választotta, hogy 13 év után benyögje van valakije, és elköltözött. Ott álltam az összeeszkábált képemmel, munka nélkül, egy 3évessel. Gondolhatod.
Iszonyú sokat sirtam én is, a fiamat elvitte anyukám magukhoz, és én 3napig az ágyból se keltem ki szinte, csak bőgtem és sajnáltam magam. Aztán nem volt mese, össze kellett szedni magam, és menni tovább.
Szép lassan megtanultunk élni nélküle, de néha még most is fáj, pedig eltelt 2 év :( De elég sokat találkozunk a gyerek miatt, ha nem látnám ennyit könnyebb lenne talán.
Nyugodtan sírj, gyászold meg a házasságod. Aztán tudod... Elesik, feláll, koronát igazít, tovább megy…
Nekem is ez lenne a kérdésem, hasonlók a paraméterek, bár a mi házasságunk nem volt olyan hosszú, mint a posztolóé, de fogalmam sincs róla, hog fogom túlélni, nagyon fáj.
Nem látom értelmét semminek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!