Ha nekünk nőknek nem szabadna könnyen adnunk magunkat, a férfiak miért mégis a könnyen kapható nőket szeretik?

Régebben ezt hallgattam férfi ismerősöktől , hogy egy nőnek nem szabad könnyen oda adnia magát, legyen kihívás, egy nőért meg kelljen küzdeni. Merthogy a férfiakban benne van a vadász ösztön és egy nőt szeretnek meghódítani, egy könnyen kapható nő nem kihívás. És az az értékes amit az ember nehezen szerez meg, nem az amit könnyen.

Viszont én valahogy nem ezt látom (nemcsak én). Se itt Magyarországon, de ahol voltam külföldön sem.

Azt vettem észre, hogy pont az ellenkezője igaz. A pasik nem küzdenek meg egyáltalán a lányokért, hanem a lehető legkönnyebben kapható lányokat keresik. Ennek érdekében akár lejjebb is viszik az igényeiket, nem feltétlen a legcsinosabb nőkhöz mennek így oda.

Azt figyeltem meg, ha egy lány nem akar rögtön lefeküdni velük, akkor rögtön lekopnak és keresnek mást.

Nem keresik a kihívásokat, a lehető legegyszerűbb megoldást választják mindenből.

Olyat is láttam, pont az ilyen könnyen kapható lányokat jobban is tisztelik a pasik, mint a tisztességes lányokat.

Ismerek ilyen lányt, nem szép egyáltalán, sőt csúnya, de eléggé kipakolja mindenét. Mindig fiúkat látni körülötte, persze ő eléggé el van szállva magától, azt hiszi azért mennek oda hozzá mert olyan jó nő. Közben évek óta nincs egy komoly kapcsolata, csak átmennek rajta, de észre se veszi. (Mielőtt valaki megvádol irigységgel, nekem ilyen áron nem kellene figyelem).

Volt olyan pasi, akivel randiztam, már második randi után elvárta feküdjek le vele, azt mondta addig nem járunk. Alig ismertem, netes társkeresőről való volt. Egy másik fiú szintén a netről azt bizonygatta, szerinte a férfiak igenis szeretik a könnyen kapható nőket, és én miért nem vagyok tökös csaj és megyek fel vele a lakására (első és egyben utolsó randi volt, még kevésbé ismertem).

Már én érzem magam különcnek amiatt, hogy én nem akarok rögtön senki ágyába ugrani. Azt szeretném, ha az illető férfi udvarolna, bókolna, meglepne néha apróságokkal, elvinne helyekre, kialakulna lelki kötödés, aztán megtörténne intim kapcsolat.

Engem állítanak be nem normálisnak, mert így gondolkodom.

Ok, ahhoz hogy egy férfi érdemesnek találjon egy nőt arra, hogy kicsit jobban hajtson, ahhoz jobban kell ismernie a nőt hogy milyen. Na de ha a férfi meg se akar ismerni? Meghív egy italra, de minimum harmadik randi után azt akarja. Utána meg lutri mi lesz belőle.

De ha a nő nemet mond, mert nem akar könnyen kapható nő lenni, akkor a pasi azt hiszi hogy biztos nem jön be a nőnek, és keres mást aki viszont hajlandó rögtön.

Olyat is hallottam, hogy a nők hibája, mert sokuk könnyen adja magát. Részben igaz, mert egy pasas emiatt mindig tud találni magának csinos nőt akiért semmit sem kell tennie. De a pasik hibája is, mert el vannak kényelmesedve.

Lehet önbizalomhiány is a pasik részéről, vagy mert félnek kudarctól, vagy ennyire sürgetően kell nekik nő.

Egy másik gyakori kérdésben egy fiú pedig arról panaszkodott, hogy könnyen megkapja a lányokat, könnyen bele is zúgnak, az esetei ezek a lányok, de két hét után megunja őket. Írta szeretne olyan lányt akiért egy kicsit többet kell küzdenie.

Szóval akkor hogy is van ez?

Mi nők legyünk nagyobb kihívás, ha azt akarjuk becsüljenek meg minket, de mégis inkább a könnyen a kapható nőket szeretik, miért?

A kötekedő válaszokból nem kérek, de az értelmes válaszokat köszönöm előre is. (Bocs a hosszúságért).

26/l