A nőknél sikertelen férfiak többsége miért gondolja magáról, hogy sokkal értékesebb ember belül, mint a sikeres férfiak?

Azert, mert sok idonk van fejleszteni magunkat. Sok idonk van utazni, nyelveket tanulni, kirandulni, kerteszkedni, harcmuveszet stb.

Mig a noknel sikeres ferfiak idejet elveszik a nok, es a veluk valo foglalkozas.

Ha józanul gondolkozom, tudom, hogy nem vagyok jobb a sikeres férfiaknál. Sőt, inkább kevesebb vagyok, legalább annyival, hogy én nem tudok a nőkkel bánni. Tudat alatt viszont megvan bennem ez az érzés, hogy "ostoba libák, fogalmatok sincs, hogy mit veszítetek, én többet tudnék adni, mint az alfa pasikátok, de nem adtok esélyt" vagy valami ilyesmi. Ez talán azért kell, hogy túléljek és ne érezzem magam teljes emberi hulladéknak. Ez lehet az oka.

Nem hiszem, hogy elvárásaim irreálisak lennének. Több nőt ismerek, akik megfelelőnek tűnnek, csak hát mind többé-kevésbé boldog párkapcsolatban élnek.

Amikor almáim asszonya (nem vagyok szerelmes, csak józan ésszel gondolom ezt) egyszer esélyt adott, nem ismertem fel a helyzetet és a lehetőséget. Senki előtte nem adott semmi hasonló "jeleket" felém, aztán rögtön ez gyönyörű lány. 25 évesen annyi eszem volt kb. mint egy 11 éves kisfiúnak. Azóta eltelt 4-5 év, én ugyan fejlődtem, de még mindig egy 15 éves szintjén vagyok, ő együtt van az egyik közös ismerősünkkel, akit talán barátomnak is nevezhetnék. A fickó nagyon rendes gyerek, jó a lánnyal, talán túl sokat foglalkozik a munkával és keveset vele. Ebben én többet tudnék adni, meg anyagiakban is. De más területeken meg lehet, hogy kevesebbet... Összességében semmivel nem vagyok jobb nála.

A kérdés már eleve ferdítés.

1.: nem minden sikertelen férfi gondolja ezt

2.: nem minden sikeres férfinál tartja magát értékesebbnek

3.: nem sokkal értékesebbnek tartja magát, inkább úgy igaz a mondat, hogy önmagát is tartja olyan értékesnek

Azzal meg nagyon nehéz vitatkozni, hogy ha valaki sikertelen férfiként megbecsülni a nőket, törekszik arra, hogy akivel mégis sikerül összejönnie, annak a lehető legtöbbet tudja nyújtani, akkor ő értékesebb, mint a helyi aktuális csődör, aki csak kihasználja a nőket, esetleg néha a keze is eljár. Persze a macsósság a nőknél rengeteg egyéb dolgot felülír.

De visszakérdeznék: Miért gondolja sok kevésbé előnyös külsővel rendelkező nő, hogy sokkal értékesebb belülről, mint a szebb, népszerűbb nők?

Nem minden sikertelen férfi sikertelen , vannak nagyon szélsőséges esetek akik csak beképzelik vagy örök elégedetlenek, van a másik fajta aki életében nem mozdult ki a lakásból de sikertelennek tartja magát, na ő sem az igazi sikertelen kategória.

"Attól még, hogy valaki szegény, vagy sikertelenek, elesettebb, nem lesz automatikusan jó ember."

Nyilván nem ! A sikeres gazdag ember sem lesz jó ember ha végig rugdossa az embereket , mire eléri azt amit akar.

Sőt jó ember nem létezik , mert ahhoz úgy kellene élnie mindenkinek mint az apácáknak.

Most elnézést kérek mindenkitől, mert lehet offolni fogok, de nem tudom megállni, hogy ne írjak le egy filozófiai okfejtést.

Vajon a bunkóság és rendesemberség belülről jön vagy pedig a körülmények tesznek minket olyanokká amilyenné?

Azaz van két férfi, az egyik sikeres lesz a nőknél míg a másik nem. A sikeres bunkó a sikertelen meg jófej. Vajon a bunkó pasi a sikerességtől bunkósodott el, mert fejébe szállt az egója és a sikertelen pedig a nyomor nehézségeinek megtapasztalása miatt lett jófej? Vagy pedig a bunkó pasi már eleve bunkó volt még a sikeressége előtt?

Mert ha eleve bunkó valaki vagy jófej még mielőtt sikeres/sikertelen lenne az azt jelenti, hogy nem vagyunk megváltoztathatóak és a siker már előre el van rendelve egyeseknek míg mások a siekrtelenségre vannak determinálva.

Amennyiben pedig a körülmények változtatnak meg bennünket, az pedig kizárja a szabadakarat működését, mert az azt jelenti, hogy lényegtelen kik vagyunk, úgyis minden csak a körülményektől függ, hogy mivé válunk. Ahogyan Mujica mondta „a hatalom nem változtatja meg az embert, csak megmutatja ki is volt ő valójában”.

Akárhogy is nézzük vagy a sorsunk van eleve elrendelve vagy a szabadakarat létezését zárhatjuk ki. Egyik sem jó hír a szabópéterista csajozási „tanácsadóknak”.

De ez az én filozófiám. Aki egyetért egyetért, aki nem az nem. Kíváncsi vagyok nektek mi erről a véleményetek...

Aswad:

Forditva. A jofejsege miatt lett sikertelen. A jo emberek nem jutnak sehova. Senki sem akar osszejonni, illetve kapcsolatba kerulni a jo emberekkel, mert az tukrot mutat, es meglatja magat az ember, hogy o mennyire nem jo. Es ez serti a lelket.

A jo emberek nem jutnak semerre sem ezen a vilagon, sem a tulvilagon.

Errol egy idevago balinez hindu anekdota jut az eszembe.....

Egyszer volt egy Angus nevu aldott jo ember, a falu megbecsult polgara volt egesz eleteben, adakozott, segitette a szegenyeket es elesetteket, mindenkihez volt egy jo szava. Csaladja, felesege nem volt. A halalos agyan az egesz falu kiserte utolso utjara.

Miutan elhunyt, felment a Mennyorszagba, bebocsatast kert az angyaltol. Az angyal elovette Angus tetteinek konyvet. Belelapozott, es tudatta, hogy itt bizony csak jo cselekedetek vannak regisztralva. A kovetkezot mondta Angusnak:

- A legmagasabb szintje a Mennyorszagnak azok szamara van fenntartva, akiknek csak jo cselekedetuk volt eletukben es egy rossz cselekedetuk. Az alatta levo szint azoknak, akiknek csak jo cselekedetuk volt egesz eletukben es ket rossz cselekedetuk, es igy tovabb...

- Angus, a te konyved csak jo cselekedeteket tartalmaz, emiatt nem tudunk helyet biztositani a Mennyek Orszagaban. Viszont adunk meg egy eselyt. A tested meg ep, visszakuldunk a Foldre 2 orara, ezalatt kovess el egy rossz cselekedetet, es bebocsatast nyersz a Legmagasabb Kertbe.

Angus gondolkodora fogta. 2 oraja van, hogy egy rossztettet elkovessen.

- Az a fiatalassszony, Ayu! A ferje a mult heten elutazott. Odamegyek, es jol megdugom!

Angus ezutan rarugta az ajtot Ayura.

-AYU! MOST AZTAN JOL MEGDUGLAK!!!!

- Hogy kepzeli maga?! En nem olyan asszony vagyok! Kulonben is a Tekintetes Ur az elobb a halalos agyan fekudt, most idejon es meg akar dugni engem. Hallatlan!

Nem kellett tobb, Angus ravetette magat a nore, mint ehes oroszlan a finom zsakmanyra. Megtortent a dolog, kozben Angus nezte az orajat, nehogy abban a szegyenben maradjon, hogy a fiatalasszony jelenleteben hagyja el vegleg e vilagot.

Mielott lejart az ido, Angus leszallt az asszonyrol, es a kijarat fele vette az iranyt sebes leptekkel. Ayu utana ment, megfogta az idos Angus rancos kezet, s magahoz olelte ot. Erzeki hangon a fulebe sugta:

- Koszonom, Tekintetes Uram, hogy maga ilyen jot tett velem!

Az angyal igy beirt meg egy jo cselekedetet Angus konyvebe, akinek az ideje lejart aztan, es vegul nem jutott be a Mennyorszagba.

Tehat a jo emberek ha rosszat akarnak tenni, akkor is jot tesznek. Mert a jo es a rossz relativ. Attol fugg, milyen aspektusbol nezzuk.