Egyetemista nők! Ti lenézitek az alacsonyabb végzettségű férfiakat?

Nem nézek le senkit.

Viszont nekem párkapcsolatban nagyon fontos az azonos érdeklődés. A diploma önmagában nem jelent semmit, pláne, hogy most már szinte mindenkinek van és nem lesz senki műveltebb attól, hogy elvégez egy himi-humi szakot valami névtelen (most már) egyetemen és kap egy végzettséget, amit régebben szakközépiskolával is el lehetett nyerni.

De én pl. előbb jönnék össze egy nem diplomással, akivel azonos az értékrendünk és a érdeklődésünk, mint pl. egy diplomás közgazdásszal (nincs bajom velük, csak távol áll tőlem ez a téma).

Van párom, ő is ugyanolyan szakon végzett, mint én . nekem pl. ez ideális.

Nem. Bár a baráti köröm 90%-a, meg a családom nagy része egyetemista/egyetemet végzett egyáltalán nem nézek le senkit amiatt ha nem az/nem diplomás. Nekem is van szakmunkás barátom. És talán nem a legintellektuálisabb, meg sok dologhoz másképp áll hozzá, ennek ellenére egy nagyon jó , nagyon értelmes ember akire lehet számítani:)

Szóval nem, nem nézem le.

Attól, hogy valakinek nincs diplomája nem nézném le, nekem is vannak nagyon közeli ismerőseim, akik nem diplomásak de eszembe sem jutna lenézni őket.

Ugyanakkor viszont nálam szempont, hogy a párom is diplomás legyen és nem azért mert diplomához kötöm, hanem mert az egyetem egy szocializàciós közeg és hozzájàrul egy értelmiségi gondolkodás kialakításához, ami egyben magával is hozza a hasonló érdeklődést, világnézetet, nem véletlen, hogy a legtöbbször a diplomás diplomással van kapcsolatban. Az évfolyamunkon (jogász szak) nagyon sokan jöttek össze egymással és azóta is nagyon boldogok, fontos a hasonló gondolkodásmód. Én azt tapasztaltam, hogy bár emberileg nincs probléma egy nem diplomással de annyira másképp és egyszerűen gondolkodnak, hogy hosszú távon nem működne a dolog kettőnk között és akkor ehhez jön hozzá a karrier, illetve hivatás szemlélet, amit nem igazán értenek meg (valószínűleg bőven 30 felett lenne esedékes a gyerekvállalás, folyamatos képzések a szakmában, rengeteg munka kevés szabadidő stb.).

Egyáltalán nem nézem le azt,akinek nincs diplomája. Ismerkedtem egyetemista és nem egyetemista srácokkal is. Nem sok különbség volt köztük,sőt inkább az egyetemisták voltak a beképzeltebbek,bunkóbbak,önimádóbbak,. Csoportársaimmal megbeszéltük,hogy nem jönnénk össze szaktárssal és akinek van komolyabb kapcsolata,ott a srác már dolgozik,vagy teljesen mást tanul.

Egy orvostanhallgató

Ameddig meg nem ismertem a barátomat, idegenkedtem tőlük. Direktben viszont sosem néztem le őket, csak el nem tudtam volna addig képzelni, hogy ne a közegemből, az egyetemi közegből legyek valakivel. (A sikertelen kapcsolatok után viszont egyre inkább.)

És igen, néha vannak nézeteltéréseink, ami nagyrészt abból fakad, hogy ugye más a szemléletünk: neki nincs érettségije sem, mert a munkájához nem tartotta fontosnak letenni, míg én a második diplomámra hajtok. De tudjátok, mit?

Ettől függetlenül ő a legédesebb, legszebb lelkű srác, akivel valaha találkoztam. Mindent meg tudok vele beszélni, érdeklődik a dolgaim irànt, és ez kölcsönös. Én ott szurkolok a hideg mélygarázsokban a gokartversenyén, ő pedig este 10-kor is képes meghallgatni a legújabb novellaszerzeményemet, és érdemben megkritizálni, vagy eljönni velem egy kiállításra bàrmikor. Az én meghatározásomban ez a szerelem. :)