Én keresek rossz oldalakon vagy tényleg nincs igazán csillogó tekintű angyali arcú lány a társkerereső oldalakon?

Egyet kell értenem azzal, hogy ez csak élőben látszik. Pszichológiai eredő ez a fahta ragyogás.

Hogyan működik ez?

Van a tudatlattink, ez agynak olyan része, ahol pl az egyszerűsítésért felelős, hogy olyan dolgok jussanak csak el a tudatos részekig, amik igazán fontosak. Pl ezért nem érzékeljük az egésu teret magunk körül, hanem csak azt az egy dolgot, amivel foglalkozunk éppen.

Egyszerűsítés ebben a helyzetben, mikor élőben meg tudsz figyelni valakit: az emberek nagyon sokat kommunikálnak magukról beszéd nélkül is. Csak a testbeszéd az információátadás 60-70%-áért felel. Lehet, hogy nem veszed észre, de a tudatalattidban feldolgozódnak ezek az apró mozzanatok, mint a testtartás, kéztartás, lébtartás, tekintet, pupilla legapróbb rezzenései, ezeket mind megfigyeled a többi emberről, csak nem tudsz róla. Ezek feldulgozódnak a tudatalattidben, és a tudatos részed felé csak annykt közöl, hogy szimpatikus, vagy sem. Előbbi esetében érezhetsz egy vonzalmat, ragyogónak láthatod a kisugárzását, a mosolyát, akár a zárkózottságát is. Utóbbi esetében pedig jön az ellenszenv érzése.

Ezek képen keresztül nem jönnek át. Nincsenek meg az apró mozzanatok, még egy 4K videó sem elég ahhoz, hogy valakit egészben láss apróbb részleteivel. Ott kell lenni, élőben, 3D-ben, érezni kell a szagokat, az „aurát”. Ez a kémia. Az emberek jelzik egymásnak tudatalatt, ha szimpatikus nekik valaki. Nehéz tudatosítani. Lehet tanulni a testbeszédről pl. De alapvetően ezt tényleg inkább csak érzed, a másik kisugárzását, és mások is a tiedet. Mert a rengeteg érzékből származó információ egyszerűen átmegy egy szűrőn, ami csak ennyit hagy meg.

Amúgy kategorizál ez a rendszer. A korábbi ismereteidhez-tapasztalataidhoz és preferenciáidhoz hasonlít, és amihez a legközelebb van, ahhoz fogja hasonlítani neked. Ezért van néha olyan érzésünk egy új ember mellett, mintha már ismertük volna őt korábbról. Vagy egyenesen rögtön eszünkbe jut egy ismerősünk valakiről, és ráhúzunk egy egész személyiséget, pedig még nem is hallottuk megszólalni, valószínűleg teljesen más ember.