Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van még esélyem a párkapcsolatra, ilyen körülmények között? Több lenn
Tehát sorolom:
- 30 idén, de még nem volt barátnőm, sőt még csak nem is csókolóztam
- magamnak való vagyok, egész nap csak itthon ülök és gépezek
- az előző miatt állásom se volt még, tehát kb nyugdíjam se lesz már mert nem lesznek meg az évek
- semmihez sem értek, pedig faluhelyen lakom
- interneten lévő tesztek után azt is megállapítottam, hogy adhd-s figyelemzavarom van
- mielőtt az adhd-t nem tudtam, addig azt gondoltam magamról hogy komplett hülye vagyok, mert ugye nem tudtam figyelni és mindig kinevettek, diákok/tanárok, mindenki
- ez nagyban hozzásegített a ma kialakult helyzethez, és sokan mondták hogy pszichológushoz kellene menni stb, na és az sem lehetséges
- mert velemszületett büszkeségem van (mind anyumnak/papámnak is volt), ami miatt semmilyen érzelmet nem mutatok ki (pl: temetéskor sírni) mert szégyenlem, és azt gondolom hogy ki fognak nevetni, és ezért se megyek pszichológushoz, mert akkor már nem vagyok ugye "tökéletes", mert szakemberhez fordultam...
Van kiút ebből az ördögi körből? Vagy vegyek be egyszerre sok fájdalomcsillapítót és a következő életben újra próbálkozzak???
válasza: válasza: válasza:Te járnál egy ilyen emberrel, amilyen te vagy?
Először is erre válaszolj. Utána szedd össze magad és olyan legyél, amilyet te is szeretnél kapni.
"össze kéne szedned magad" "gondolkodj pozitívan"
Mekkora tanácsok, soha nem is gondoltam volna hogy így is lehet...
Komolyra fordítva a szót, én már nem tudom hogy mit akarok, nincs akaratom se már, kiégtem, megkeseredtem már... Ez olyan fokú kiégés amikor már nem kicseréled autóban az alkatrészt, hanem új autót veszel...
válasza:jaja de faluhelyen tudod hogy hívják azt, aki pszichológushoz jár? H-val kezdődik, E a vége, H-Ü-L-Y-E
Mint írtam fentebb, nekem hatalmas szégyenérzetem is van a büszkeségem mellé, csupa jó tulajdonságokkal áldott meg a jóistenke
válasza: válasza: válasza: válasza:Elsődleges tennivalód: SZAKpszichológushoz menni. Hozzá pszichiáter írja meg a beutalót, tehát előbb pszichiáterhez.
Tudom hogy nehéz a környezet előítéleteit elviselni, de ez most jóval kisebb gond, mint az alap helyzeted.
Fontos különbség hogy nem pszichológushoz mert az csak cseverészni fog veled, hanem szakpszichológushoz! Az elbeszélget veled, de nem azért hogy lelkifröccsöt adjon, hanem hogy szakvéleményt állítson föl, és teszteket is kitöltet veled. Ezután szakvéleményt állít ki, amely alapján a pszichiáter ad valamilyen - remélhetőleg épkézláb és hatásos - kezelést.
De add fel, de a büszkeséget - nem végleg, csak egy kicsit - vedd lejjebb!
Én Aspergeres és ADHD-s vagyok, 45 éves.
Az általad leírtak alapján 100% hogy gyógyszeres kezelésre is szükséged van. Csak nagyon nem mindegy hogy milyen. Ehhez kell egy szakvélemény - vagy több.
Sokan mondják hogy a gyógyszer nem megoldás. Önmagában talán nem, de attól még szükséges. A büszkeséged használd fel arra hogy kiállsz az ilyen megmondó emberekkel szemben, és azért is elmész pszichiáterhez ÉS szakpszichológushoz! Ne hagyd magad!
Én 21 éves koromban hagytam magam lebeszélni, és a pszichiáterem sem állt a helyzet magaslatán, és nagyon megszívtam. És az évek valóban csak telnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!