Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Normális dolog, hogy 20 évesen nem keltenek bennem semmilyen vonzalmat a lányok?

Figyelt kérdés
Néhány éve még talán éreztem egyfajta szenvedélyt, de ma már gyakorlatilag nulla a libidóm és csak akkor verem ki, ha egyszerűen unatkozok. Ez nagy mértékben adódhat abból is, hogy a testalkatom miatt (189/79) tisztában vagyok azzal, hogy olyan csaj sosem vonzódna hozzám, aki nekem is tetszene és egyszerűen elkönyveltem magamnak, hogy nem vagyok férfi így a libidó kontrollálása is sokkal könnyebb, ami amúgy szerintem nincs is, de mind1. Tehát abban a "szerencsés" helyzetben vagyok, hogy nincs kangörcsöm és szexuálisan egy nő sem tud lázba hozni. Ez nem tudom mennyire probléma és a társadalom mennyire fog a jövőben megbélyegezni de nem tehetek róla, ha nem érzem magamat férfinak és nincs késztetésem (és adottságom) arra, hogy egyik csajt vigyem a másik után az ágyba. Egy férfitől ez mégis miért elvárás manapság? Mindig néznek kerek szemekkel, ha azt mondom, még sosem volt csajom, már már képesek lennének megfojtani. Az emberek miért nem tudják felfogni, hogy nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy izmos testalkatú pasiként, 18 centis dákóval a nadrágjában ragadnak rá a csajok ( sportolok de hiába )? Az emberek annyira túlzásba viszik ezt a képmutató toleráns attitűdöt, hogy nem mondják a szemedbe, hogy te nem vagy vonzó pasi (sőt még biztatnak és álszent módon dicsérnek is), de mindeközben meg a szemedre hányják, hogy miért nem volt még kapcsolatod, meg fejben vannak a bajok blabla, ja meg változtasd meg a felfogásodat. Szerintem ez egy nagyon undorító és képmutató viselkedés. Többe nézem a videójátékokat a nőknél, jobban szeretek inkább játszani és több kedvem is van hozzá mint a lányokhoz. Talán csak később lenne nagy gáz, amikor a szüleim meghalnak és egyedül maradok, de az is lehet, hogy egy szakítást legalább akkora tragédiaként fognék fel, főleg, hogy még sosem volt barátnőm. Ti mit gondoltok erről az egészről?

2019. márc. 15. 10:33
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező és mindenki más!

Tegyetek légyszíves magatoknak egy nagy szívességet és szedjétek magatokat végre össze!

Megértem a lelki oldalát, hogy mi tart benneteket vissza attól, hogy ismerkedjetek vagy szóba álljatok a másik nemel! Én is csak 23 évesen találtam meg a páromat (első kapcsolat), és elhiheted kérdező, hogy már minden féle beteg gondolatom volt: hogy biztosan leszbikus vagyok, nem kellek senkinek, soha nem lesz senkim stb. Nagyon magányos voltam és félénk is, de nem süppedtem azért el teljesen az önsajnálatban. Végül is más városba költöztem egy munka miatt, ahol nem ismertem senkit se. Elkezdtem járni harcművészeti edzésre (ahol mégis csak több fiú van, mint lány) és ott ismertem meg a páromat. Persze először félelmetes volt, elég erős komfortzóna elhagyás, de nem adtam fel és jártam az edzésekre kitartóan. Most lesz 4 éve, hogy együtt vagyunk és imádjuk egymást.

Nem tudom, mi gátol Téged, Kérdező a folyamatban. Magamról tudom, hogy nagyon későn érő típus vagyok, eleve még 15 évesen babáztam otthon... Rosszul öltözött is voltam, szóval távolról se olyan, mint a mai 15 évesek.

Ha van valami külső oka, azon tudsz változtatni. Egy kis edzéssel, ha nem vagy elég izmos. Vagy vágatsz egy új frizurát, szakállat. Veszel pár új ruhát, amiben magabiztosnak érted magad. Ha a bőröddel van a gond, akkor nyugodtan elmehetsz kozmetikushoz. Szóval ez mind olyan dolog, amit tudsz befolyásolni!

Az önbizalom felépülése meg valóban egy folyamat. Meg kell adni a módját, helyét és az idejét. Kezd kicsiben a projektet. Jársz suliba esetleg? Megpróbálkozhatsz a szaktársaiddal többet beszélgetni, meg ismerni őket. Ne legyenek irreális elvárásaid magaddal szemben és értékeld az apró sikereidet is! Próbáld meg a komfort zónádat tágítani. Tudom, először kényelmetlen, meg fájdalmas, de ezt muszáj önmagunkért megtenni, mert senki más nem fogja...

Azt mondom, mindenkinek szüksége van egy szerető társra. Az élet egyedül igen csak szomorú...

2019. márc. 28. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!