Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha regisztrálok egy társkeresőre ott leírhatok magamról mindent őszintén?
Mármint hogy 34 éves férfi létemre a szüleimmel lakok, drogfüggő vagyok, évek óta nem dolgozom. Volt egy barátnőm aki belekeveredett velem a drogokba, és mikor bajba került ott hagytam (más drogosokkal) mert megijedtem. Akkor inkább magamat "mentettem" de később rájöttem hogy nagy hiba volt, és most az életem is odaadnám ha vissza tudnám csinálni, de - nem tudom. Egzisztenciálisan egy nagy 0 vagyok. Rehabra nem akarok bemenni mert félek, inkább sokszor itt sirattatom "magam" hogy milyen rossz nekem (öngyilkos akarok lenni stb) - viszont semmit nem teszek a változásért. Mégis mióta érzetem egy rövid időre a szerelmet azóta hiányzik, és azt érzem hogy valakiért akit szeretni tudok meg tudnák változni. Egy hiányt érzek azóta. (Fizikailag viszont nem vagyok csúnya.)
Tudom hogy tiszta hülyeség az egész, de talán így nem árulok zsákba macskát!
Tehát ha valaki mégis szóba áll velem ezután, az már tudja kb mire számíthat.
Azzal is tisztában vagyok hogy így kevesebb az esélyem párt találni - mintha játszanák a lottón.
Lenne értelme így próbálkozni? Vagy jobb ha eleve próbálom hagyni ezt a párkapcsolatos témát?
"valakiért akit szeretni tudok meg tudnák változni."
Magadért akarj megváltozni, ne másért. Amint ez megvan, elkezdhetsz ismerkedni. Addig fölösleges.
Kérlek ne tedd! Óvd meg az embereket saját magadtól! Mérgező vagy, mérgező a környezeted, mérgező a függőséged.
Nem mástól leszel boldog, hanem magadtól. Le kell hogy szokj, ha pedig nem megy, akkor is próbálkoznod kell. Költözz el otthonról, a szüleidet is óvd meg magadtól, kezd az életeddel valamit. Annyi ember van, aki nem egészséges, mégsem síránkozik. Te vagy egyedül a boldogságod kulcsa!!
Senki nem fog egy drogfüggővel összejönni egy másik drogfüggőt leszámítva. Ez viszont nem jó ötlet.
Szerintem egyelőre ne párt keress, hanem menj rehabra, mert amíg drogozol addig semmi értelmeset nem fogsz tudni csinálni.
#1 De miért? Miért baj az ha inkább a társam lenne a cél?
Magam már beletörődtem hogy azért kell itt tovább szenvednem, mert a múltban elkövettem ezt a hibát. Azt érzem talán ez a sorsom.
Szóval az a baj hogy kívülről várom a megoldást?
Le akarok szokni már évek óta, de egyedül egyszerűen nem megy.
A rehabtól félek mert más emberek közé kéne mennem. Kb annyira félek tőle mint a börtöntől.
Nem tudtam eddig soha életemben senkiben úgy megbízni, mint a volt barátnőmbe. De ezt látva hogy mit tettem vele is, már önmagammal is képtelen vagyok szembenézni.
Pedig rehabra kell menned!!!
Egyedül soha az életben nem fogsz leszokni. Ha ismerkedni akarsz, akkor is emberek közzé kell menni. Ha dolgozni fogsz, akkor is emberek közé kell menned.
Ha a rehabon leszoktattak a drogról, egy pszichológus majd kezeli a szociális fóbiádat, de az első lépés a rehab. Amíg nem vagy tiszta, addig semmilyen problémádat nem fogod tudni megoldani.
Szüleid sem fognak örökké élni. AKkor mi lesz veled? Gondolkodj már ember! És irány a rehab!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!