Lányok, miért mondjátok azt hogy nem számít a pénz?

Szerinted mennyi nő tud találni ennyire gazdag férfit?

A gazdag férfi is gazdag nőt akar vagy bombanőt.

Neked valamelyik anya nagyon lelazult a fejedben... Sugárzik az irasodbol, hogy egy tanácstalan emberke vagy aki az életben és a nőknél sem volt túl sikeres, csak az irigység beszél belőled... Tudod van aki pénzben méri az életét, valakiben pedig még ott van az emberség. Képzeld csak, én 27 éves férfi vagyok és a nagy többség szemében nincs semmim és egy senki vagyok. De ez csak az ő véleményük, az enyém meg az, hogy rossz nézni ezt a sok siker hajhász embert manapság...

Mi értelme? Bármid van, bármit teszel vagy nem teszel úgysem számít mert az életnek vége lesz és megy a levesbe minden amit elértél.

Tudom itt jön az a rész amikor a gyerekre hivatkoznak, hogy majd ő megörökli. Ezzel nincs is baj, de nekem egy ilyen világba nem kell gyerek, persze emiatt is egy céltalan senkinek titulálnak... Nem bánnám ha lenne egy ideális világban de ez távolról sem az így elvetettem ezt .

Másrészről pedig vagyon nélkül is meg lehet találni az értelmet a dolgokban, és nem abból áll ki az életem hogy fölösleges terhet veszek a nyakamba az: " ez az élet rendje,, közhely nevében...

Utálom ha korlátozza bármi a szabadságom, mert ha jön egy lehetőség az életben legyen szó bármiről, már fel kell adnom valamit cserébe, nincd szükségem semmi olyan dologra amivel egy életre egy helyre kötöm magam, szeretem ha fejezetekből áll az életem, így nincs szükségem állandó dolgokra sem. Amennyire lehet szeretem megőrizni a szabadságomat, munkát is eszerint választottam.

Minél több mindened van annál többet veszítesz és minél magasabbra képzeled magad annál nagyobbat esel...

Nekem többet ér az hogy a szívem után megyek nem a pénztárcám meg a fogyasztói társadalom elvárásai után.

Na ilyenkor mivan?

Nem tudom elképzelni hogy nem létezik hasonlóan szabad gondolkodású nő, akivel ne lehetne egy ilyen életet élni, ahol szabadon kötöttségek nélkül, akár spontán ötletek alapján éljünk, nem a felhalmozott vagyon miatti aggódás terhe alatt és hasonlók...

Persze manapság nagyon kevés az ilyen ember de ahogy a nagy többség engem elítél a szélsőséges gondolkodásom miatt, úgy az én szememben is csak a hasonló emberek számítanak. Meghagyom ezt a siker vagyon és hamis elismertség utáni kapálózást azoknak akik nem ismerik fel a szabadságban rejlő értéket, mert hidd el haver hiába leszel multi milliárdos, nem leszel boldog mert a szavaidból érezni lehet hogy ettől várod a megváltást, de ezzel csak magadat csapod be...

Utolsónak tökéletesen igaza van. Bár én ezt amúgy kiterjeszteném a való életre is, nemcsak erre az oldalra. A nők egyszerűen képmutatók ilyen téren, ezen nincs mit szépíteni. Nincs rálátásuk a saját képmutatásukra, nem ismerik igazán magukat, nem vonnak le abból következtetést, hogy arról beszélnek, hogy nekik jólnevelt, lovagias pasi kell, aztán elmennek az első nagyszájú k**söggel, mert az annyira szexis, aztán az egy nap után otthagyja őket, sírnak, és kezdődik az egész elölről. Ők érzelmi lények, nekik erre fájna rálátni, úgyhogy letagadják és áltatják magukat, amit ők maguk is elhisznek.

Nőkkel ilyenekről tök felesleges megpróbálni beszélni, olyan, mintha egy olyan rubikkockát akarnál kirakni, ami mindig elforgatja magát, mikor pislogsz. CSAK akkor értheted meg őket, ha a _tetteiket_ nézed, nem a beszédüket, mert az csak a külvilágnak szóló zavaros mese. A tetteik azt mutatják, hogy ugyanolyan ösztönlények, mint mi, és vannak bizonyos jól meghatározható tulajdonságok, amiket imádnak. Ezek:

- titokzatosság (szeretik a külföldi pasikat, mert frissíti a génkészletet. Az ilyenekre látatlanban jó tulajdonságokat vetítenek)

- státusz (pénz, társadalmi rang, hatalom)

- magabiztosság (karizma, önbizalom, humor, jó beszélőkészség)

- magasság, izom

Általában elmondható, hogy nekik inkább tulajdonságok tetszenek. És mindig munkál bennük egy ösztön, ami arra törekszik, hogy jelentkezők közül a legjobbat találják meg, a többit meg kíméletlenül kiszelektálják. Ezt a büdös életbe soha, semmi nem fogja felülírni. Csak olyan társadalmakban nincs ez, ahol a nőket erővel kényszerítik házasságokba, vagy megfosztják őket a jogaiktól.

A szelekció úgy működik, hogy ha te tetszőleges pasi vagy, akkor nagyon nagy eséllyel NEM fogsz bejönni tetszőleges hölgynek. Akkor sem, ha minden tulajdonságod teljesen vállalható. Mivel ellentmond a társadalmi normáknak, amire a nők szintén ösztönszerűen figyelnek, lévén ők tartják össze a társadalmat, létrejönnek a mesék a kellemes-jellemes lovagokról, akiket állítólag keresnek a nők. A valóság inkább az, hogy az élet nyerteseit keresik. Legyenek jók a génjeid, és legyél alkalmas a rivalizálásra és magas pozíció kiharcolására. Ez kissé persze sovinizmusnak, sőt, akár fasizmusnak hangzik. Valahol az, de hát a természet már csak ilyen. A természetben az erősebb/alkalmazkodóképesebb győz, nincs jogrendszer meg szociális háló, meg fórumok, ahol a vesztes kisírhatja magát a többi hasonlónak. A nők pont így működnek, viszont a társadalom elvileg humánusabb ennél, ezért SZAVAKKAL fenntartják azt a látszatot, hogy szó sincs erről a működésről. Na, ennek nem szabad bedőlni. Ez viszi félre a fiatal férfiakat, akik beveszik a mesét, hogy csak példás életet kell élni, udvariasnak kell lenni, és majd jön a nő. Aztán, számtalan kudarc után, 30 fele egyre frusztráltabbak lesznek, mert nem értik, mit csináltak rosszul. Hát azt, hogy hittek a nőknek. Csak a férfiaknak szabad ebben hinni.

Utolsó ez nagyon betalált 22-es vagyok, persze vannak kivételek de ez elenyésző százalék, az ilyen nőket gyorsan lefoglalják és meg is becsülik, úgyhogy a nagy többségnek marad a maradék. Persze ez ugyanúgy igaz a férfiakra is, de a lényeg hogy a társadalmi és az egyéni értékrendje az embereknek annyira torzult már hogy tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni hogy csak félresiklott és tönkrement kapcsolatok jönnek létre. Nem csak a párkapcsolat terén de minden más emberi kapcsolatra is igaz ez.

Na ezért nem foglalkozok én többek között az, ahogy már írtam is: " ez az élet rendje,, közhellyel. Mert ilyen már régen nem létezik...

Én sosem mondtam, hogy nem számít a pénzt, de azt igenis tartom, hogy nem lennék aranyásó soha, és én kapcsolatba lépnék nálam rosszabbul kereső, rosszul kereső férfival is, ha az nem húz le anyagilag, nem tartatja ki magát és normális pénzügyi kultúrája. Nekem van egy bizonyos életszínvonalam, amit szeretnék megtartani... nyilván az is jó, ha efölött vagyunk, de nem szakadok bele, ha nem.

Autóm nekem sosem volt, sosem lesz, egyszerűen sztem közveszélyes lennék az utakon, mert rosszul érzem magam autóban hosszabb távon és elég gyorsan el tud kalandozni a figyelmem. Sőt az exemnek sem volt kocsija. Mindenhova el tudtunk menni tömegközlekedéssel, vonattal (Bp, belváros környékén lakom még most is), szökőévente 1x taxi. És nem voltam boldogtalan egyáltalán (nem emiatt szakítottunk). Ház nem kell, jobban érzem magam lakásban. A kertet letojom, nem vagyok egy növényes típus. A bejárónő néha jól jönne, de nem leszek öngyilkos, amiért nincs. Luxusszálló nekem nem ad annyival többet, hogy azután csorgassam a nyálam. A legpuccosabb hely, ahol eddig voltam, 4csillag szálló volt, és az megfelelt - nem vagyok egy kifejezetten insta cica, nem kell méregdrága wellness meg VIP kiszolgálás ahhoz, hogy elégedett legyek.

Az a másik része a dolognak, hogy az zavarna, ha nem lenne pénz csekkre, de szerencsére keresek annyit, hogy a csekkjeimet egyedül is ki tudjam fizetni. Olyan csóró és nemtörődöm pasassal nem jönnék össze, aki MIATT ez nem lehetne lehetséges.

A luxusautós nőkre nem irigykedem, mert az az életstílus nem vonz, ill. ismertem ilyen nőt, hát neki sem fenékig tejfel volt az élete... pasas úgy gondolta, megvásárolta a hűségét, szeretetét... azzal volt fenyegetve, hogy ki lesz téve az utcára, ha felszed 2 kilónál többet és folyton ellenőrizette a pasas, hogy hova megy, kivel mit csinál... ha a lány apja nem ismertem volna egy nagy befolyású embert, akinek a aegítségével kimenekítették a lányt a kapcsolatból és elhallgattatták a srácot, hát lehet, hogy pár éven belül a gyilkosságok rovatban olvashattunk volna a lányról.

És igen, én büszkén vállalom azt, hogy nekem elsődlegesen a szerelem a fontos egy párkapcsolatban. Ez nem értem, miért van rosszként feltüntetve. Mintha ma már az lenne a normális, hogy vki pénzért dug párkapcsolatnak gúnyolva.

És igen, gazdag fiúba is lehet szerelmesnek lenni, de ahhoz mondjuk az kell, hogy pont egy gazdag fiúba szeressek bele... ami vagy sikerül, vagy nem. Ha vkivel elkezdek ismerkedni, nincs az arcára írva, hogy mennyi a keresete, és annyira anyagias meg nem vagyok, hogy fejből tudjam az összes luxus autómárka meg ruhamárka legújabb modelljeinek kinézetét és listáját fejből :).

26. vagyok

Azt hozzátenném, hogy nem élek kifejezett pórias, puritán életet, mert mondjuk sokat járok sznházba, moziba, könyveket olvasok. De ezekért mind én keresem magamnak a pénzt. Ez a nem mindegy. Azt megvetem, aki úgy parádézik azzal, hogy ő tud éééélni, hogy mindent a szülei vagy a pasija tesznek a popója alá.

#29: Tehát kb. 5-10-et. (Tudom, többet írtál, de az emberek jellemzően elfogultak a saját ismerőseikkel szemben. Még így is többet mondtam.)

Gondolom megérted, hogy ekkora számoknál az embereknek nem ez a pár, hozzád hasonló, könyvekre költő nő tűnik fel, hanem a plázákban lógó, instán feltűnési viszketegségtől szenvedő lányok. És azok, akik próbálnak hozzájuk hasonlítani.