Itt miért csak férfiakat látok szenvedni, hogy nem jön össze egy normális párkapcsolat sem? 22/l

SZia, sajnos az a baj, hogy a legtöbben az első (vagy akár 0) próbálkozás után feladják. Magamból kiindulva, nem vagyok a legnépszerűbbek között, mert sokan képtelenek elfogadni, hogy ha valaki nem akar a középpontban lenni, akkor annak igenis lehet attól még emberi értéke. Alkatilag velem sincs baj, mert kiskorom óta sportoltam 3 évvel ezelőttig, max a 170 cm mondhatják magukban, hogy alacsony férfival nem ismerkednek. Dohányozni sem dohányzom, míg van pár szaktársam, akik napi 2 dobozt szívnak, mégis a nagy pofájuk miatt mindig a középpontban vannak. A mai világban nem a belső érték a fontos (pl ki mennyire lojális, barátságos, segítőkész stb.), hanem mennyi pénze van és mekkora arca. Én nem vagyok szegény, sem gazdag, mindig meg tudok magamnak venni valamit, ha szeretnék, imádom az állatokat (kutyákkal nőttem fel :D), szeretem a családom, nem verek át senkit és nem pletykálok hülyeségeket. Csak ma már nem ez számít, hanem mint írtam, a pénz és a lehetőleg minél nagyobb pofa, meg a hatalmas ismertségi kör. Arról nem beszélve, hogy az utcán sem lehet ma már ismerkedni, mert mindenki rohan...

Tudom, hogy ez az internet és senkinek sem fog megváltozni az élete attól, hogy itt írogat, de gondoltam jó, ha tudja más is, aki ide téved, hogy nincs egyedül. :)

Sok sikert a jövőben neked is, remélem megtalálod a párod!

(20/F)

Üdv a klubban. 😄

Életemben egyszer volt olyan kapcsolatom,ahol ugyan nem voltam maximálisan szerelmes és a másik fél sem, de legalább nem tátongott óriási szakadék az érzelmeink között, és ezért működött. A többi mind bullshit ilyen szempontból.

Neked csak annyit tudok tanácsolni, hogy aki akar téged, az nem fog 5 hónapig várni a felvállalással, hanem az első csóktól kezdve párként tekint rád, és felvállal.

Szerintem ha ezt használod szűrőként, akkor nem csalódsz annyit, illetve legalább gyorsan kiderül, hogy nem passzoltok.

Amúgy meg nincs arányosság aközött, hogy valaki mennyire csúnya és hogy mennyire képes elköteleződni.

Mi összeülünk a barátnőkkel és privátban utáljuk a férfiakat egy pár pohár bor mellett :D

Nem vagy egyedül, ne hidd azt. Csak nőként elfogadott a barátaidnak picsogni, a pasik meg senkinek nem mondhatják el a nyűgjük, bajuk. Kevés férfinak van olyan barátja akinek kiöntheti a lelkét, nőknél ez elfogadottabb akár idegeneknek is beszélnek. Bőgött már a vállamon kocsmamosdóban is lány, pedig életemben nem láttam és csak nyugiban pisilni akartam.

Felnőttként a lányok kevesebbet hisztinek a fiúknál(láttam 40 éves férfit szó szerint toporzekolni is).

Egyébként én is peches vagyok a párkapcsolati téren nő létemre. Az okát sejtem, de arra még nem jöttem rá, hogy miért nem tudnak emberként bánni velem, miért csak tárgyként. Főleg ezért se keresek direktbe kapcsolatot. Nem hiányzik a férfi hiszti és az, hogy megint seruljek