Szerintetek miért mondják sokan, hogy "párválasztásnál nem fontos a belső, mert úgyis olyanra formálom majd, amilyenre akarom"?

Nem hallottam még ilyeneket.

Egyedül ezt már igen, jellemzően idősebb nőktől: "majd én megnevelem/megpuhítom", de ezt olyan témákban, hogy a pasas elmossa maga után az edényt vagy betegye a koszos ruháját a szennyestartóba. Ha meg férfi mondja, náluk olyanokra vonatkozik, hogy a ne csapkodja az autó ajtaját a barátnéja vagy szedje össze a kádból hajszálait.

Szóval nem teljes személyiségformálás a céljuk még nekik sem, még ha nem is értek egyet velük azzal, hogy egy felnőttet "nevelni" kellene.

Aki így gondolkodik, az arcra fog esni.

Megváltoztatni alap dolgokban egy embert kb csecsemő és gyermekkorban lehetséges. Amikor valaki meg akarja változtatni a másikat, az annyit jelent, hogy így, ahogy van, nem jó neki és nem tudja elfogadni, ebből kifolyólag szerintem nem is egymást keresték, de ezt nem látják be.

Amúgy igen, olyan emberek állnak így a dolgokhoz, akiktől nem áll távol a lelki terror és manipuláció, meg akik uralkodni akarnak a másikon.

A másik fél szempontjából is ez egy vesztes helyzet, mert normális ember nem viseli el azt sokáig, hogy irányítani akarják és mindent megmondani, hogy csinálják. Ebből egy nagyon ronda alá és fölérendelt kapcsolat lesz, amiben mindkét fél sérül és pozitív sosem lesz.

Hát, nekem az aranyos, bájos lányok jönnek be - ha ránézésre ilyen (szerény, csendes, mosolyog vagy bizonytalan arca van, nem festi sem a haját sem körmét, nem sminkel, nem öltözik k..san, nem cigizik, nem iszik, nem bulizós), akkor a belső tulajdonságai sem lehetnek "rosszak" :)

"olyanra formálom majd, amilyenre akarom" - vagy meg lehet vele barátkozni (sőt, átvenni a szokást), vagy finoman, de lehet formálni.

Mondjuk az igaz, hogy egy bájos lánynál azért nem igazán lehet problémás belső tulajdonság - ellenben egy szép, de anyagias, nárcisztikus instalányt nehéz lenne megváltoztatni...

28/F