Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vannak olyan lányok akik a mának szeretnek élni és nem élnek félelemben a jövő miatt, nincsenek tele tervel inkább spontánok?
Nem szeretek a jövőre tervezni én a jelenben szeretnék élni és azt szeretném élvezni. Nekem teljesen mindegy, hogy hol tart az életben, mi a foglalkozása, végzettsége, sőt ezek a témák untatnak is. Azt látom, hogy csomó nő félelemben él. Olyan blőd dumával jönnek, hogyha nem tervezek, akkor hogy lesz jövőnk, mikor lesz gyerek, ott fog hagyni engem? Nem veszik észre, hogy ezzel csak maguknak csinálják a bajt. Nem élvezik a jelent, mert túltervezik magukat.
Én úgy látom, hogy nem kell tervezni, mert minden úgy alakul ahogy alakulnia kell. Az a fontos, hogy jól érezzük magunkat, közös élményeket gyűjtsünk, jókat beszélgessünk, nevessünk és, ha születik egyszer valamikor gyerek, akkor őt se terheljük le olyan dolgokkal, minthogy tervez előre, ne csesszük le, ha rossz jegyet szerez mindig szeressük és barátságosak legyünk vele.
Sokat olvastam buddhizmusról, a lelki békéről, ők tényleg a jelenben élnek és teljesen kivannak békülve magukkal, nem élnek félelmben, hogy jaj mit hoz a jövő és én is arra törekszem, hogy elérjem a lelki békémet, mert tudom, hogy én is sokat feszengek, szorongok, de foglalkozom magammal annyit, hogy nagyobb békében éljek.
Ha ismerkedek valakivel legszívesebben hanyagolnám a jövőről, foglalkozásról, karrierről szóló témákat és inkább arra törekednék, hogy egy jó beszélgetést hozzunk össze. Csak az a baj, hogy sokszor mikor ismerkedek neten, már az írásukon is ezt a sivárságot, a félelemben élést, a jövőn való idegeskedést látom és nem a lazaságot a jelenben élést.
válasza:"Akik úgy gondolkoznak, hogy legyünk tele tervel azok hozzájárulnak ehhez."
De tervek és célok nélkül ÜRES az életed. Hisz mi motivál akkor téged a fejlődésben, az élni akarásban? Terved az, hogy pl. megtanulj főzni, vagy fejleszd magad. Vagy szerinted ezek nem tervek?
Nem terv az, hogy megpróbálj minél többet kihozni magadból?
Te is tervekről beszélsz, csak nem vallod be, és csak itt adod a nagy filozófikus eszmét.
Az önmegvalósításhoz is TERVEK kellenek, hogy hogyan szeretnéd mindezt elérni, utána jön a kitartás, motiváció, küzdés és végül az elért vágyálom, hogy megvalósítsd önmagad.
válasza:Fordítok: "Ostoba és felelőtlen vagyok, eddig is csak szerencsével maradtam életben".
A tervezés léte egyenlő túltervezés? Alakulnia "kell"? Vicc vagy, öcsém.
válasza: válasza:11:
Ez az újra elosztás úgy nézne ki, hogy bandák fosztogatják az utcákat, embereket ölnek lapostévékért, és amit nem tud elvinni, azt megsemmisíti.
Vagy szerinted önként odaadja bárki amilye van? Csak mert te azt mondod?
A világ vagyonán kívül a kezükben van a hatalom, a hadsereg, a rendőrség, a törvényhozás. Most vetítsük le kicsire: amit a Pénztáros Lőrinc nevére játszott a Fityisz, azt milyen módon tudod elképzelni, hogy a szegényekhez kerül? Konkrétan.
Az újraelosztás egy finom kifejezés a háborúra.
válasza:#12 Ezzel vitatkoznék. Ahhoz, hogy valaki megtanuljon főzni, az nem abból áll, hogy holnaptól megtanulok főzni és jövő héttől még finomabbakat fogok, mert az a célom, hogy jövő héten jókat fogok főzni. Ez úgy működik inkább, hogyha most főzök életemben először az nem lesz valami finom, de időbe telik míg jobb ételeket fogok főzni, ami lehet, hogy jövő hét lesz az, de az is lehet, hogy jövő hónapban. Kedvenc versem ami idekapcsolódik:
Weöres Sándor: A célról
Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?
Harcolok: nem tudom, kiért
és nem tudom ki ellen.
Nem kell ismernem célomat,
mert célom ismer engem.
Amikor ezt a verset olvasom, nem azt látom, hogy egy kiüresedett ember írta volna ezt. Leírja azt, hogy őt nem érdekli, hogy mennyire fontos amit a csinál, csinálja, mert szereti csinálni. Igazából ez a fontos, hogy mindig azt csináld amit szeretsz.
#14 Ebben a liberálkonzervatív negatív állításba, hogy nem fognak az emberek dolgozni és lustábbak lesznek én nagyon nem hiszek. Abba hiszek, hogy az alapjövedelem megadná azt a lehetőséget, hogy azt csináld amit szeretsz, mert nem kell idegeskedned azon, hogy nincstelen vagy. Megszünne a nincstelenség az emberek kevésbé stresszesek, nyugodtabbak, békésebbek lennének. Nem kell attól rettegni, hogy jaj itt káosz, csőd lenne. Úgy is kilenne termelve minden, a fán akkor is lesz alma, a paradicsom úgyanúgy kifog nőni, és ennek tetejében, amúgyis egyre kevesebb munkahely a robotizáció miatt, emiatt kár is belelátni az apokaliptikus jövőt. Vicc az, hogy egy emberségesebb társadalmi képbe látjátok a legrosszabbat.
Mindent összegezve ez a bajom a mai fiatalokkal, hogy beletörődnek az igazságtalanságba, elintézik annyival, hogy ez mindig is így volt, azt kell csinálni amit mondanak. A jóléti intézkedésbe meg szörnyű dolgokat látnak bele. Olyanok, mint a nyugdíjasok, hol a fiatalos erő, a változásra való hajlam, küzdelem az igazságosabb társadalomért. Ezt nekünk fiataloknak kéne elintézni és nem hagyni, hogy továbbra is kizsákmányoljanak.
Visszatérve az eredeti témára, hogyha az életet nem kényszerként fognák fel, hanem úgy, hogy az életet élvezni kell és érezzük jól magunkat benne, akkor már elindulna egy belső forradalom és elgondolkoznának azon, hogy én most azért születtem, hogy legyenek kötelességeim, hogy mások mondják meg, hogy mit csináljak? A gyerekemet is felkell készítenem erre, muszáj olyan lózungokat mondanom neki, hogy mindig gondolj a jövőre, mert semmi nem lesz belőled és ne csinálja amit szeret? Ezeken kéne elgondolkozni és kritikusan fellépni a rendszerrel. A mostani rendszer nem emberséges és ezért lenne fontos az a belső forradalom és magunknak kéne kérdéseket feltenni.
Egy ide kapcsolódó videó:
https://www.youtube.com/watch?v=g56FYkBhM8g&t
Én néha hajnalban felszoktam kelni és ilyen dolgokon jár az agyam és mellé magamban is beszélek. Úgy érzem ezek előrébb vittek az életben, anélkül, hogy célokat tűztem volna ki. Ezzel azt akarom mondani, hogy amit a Weöres Sándor írt az nem légből kapott hülyeség hanem tényleg így van, a célt nem kell ismerni, mert úgy is megtalál téged. Ha valaki folyamatosan célokat tűz ki, az elfelejt a jelenben élni, nem élvezi az itt és mostot és ezért lesz kiüresedett, lapos, semmilyen élete, mivel inkább a társadalmi nyomásokra koncentrál, minthogy például legyen több pénzem, jobb végzettségem, letegyem a jogsit, letegyem a nyelvvizsgát. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy senki ne vágyjon jobb fizetésre és jogosítványra, hanem azt, hogy ne a célok irányítsák az emberek, szabaduljanak meg a társadalmi nyomásoktól, ne is legyen társadalmi nyomás, hanem hogyha nagyon szeretne vezetni akkor tegye le a jogsit, ha leszeretné tenni a nyelvvizsgát akkor tegye le, de ne érezze ezt kötelességnek, és ne csesztessenek azzal, hogy miért nincs még jogsim. Autóra jelenleg nem vágyom, nem is érzem szükségességét majd, ha szeretnék vezetni lefogom tenni a vizsgát, de nem szeretném ezt kényszernek megélni, mert nem kell elsiettetni.
válasza:#17
Verssel jössz? Én meg idézettel:
"Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál!"
Madách Imre: Az ember tragédiája
"A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga."
Madách Imre
Az élethez küzdés, kitartás, hit, szeretet, eltökéltség, bízás szükséges. Ha van egy álmod, akkor valósítsd meg. De ez úgy nem megy, hogy nem határozod meg, hogy mit is szeretnél.
Na mindegy.
Kár, hogy ennyire átmosták az agyadat és nem fogod fel, hogy a kettőt együtt kell használni, nemcsak az egyik felét.
Egyébként tényleg könnyen beszélsz, ha a segged alá tettek egy lakást (örököltél) és semmit nem kellett érte tenned. Nem így beszélnél, ha nem ez lenne.
Nézd meg a Titok című filmet. Majd a békés harcos útját is.
" Ha valaki folyamatosan célokat tűz ki, az elfelejt a jelenben élni, nem élvezi az itt és mostot és ezért lesz kiüresedett, lapos, semmilyen élete, mivel inkább a társadalmi nyomásokra koncentrál, minthogy például legyen több pénzem, jobb végzettségem, letegyem a jogsit, letegyem a nyelvvizsgát. "
Annyira szánalmas vagy komolyan mondom. Ez az utolsó komentem ide, mert látom, hogy egy agymosottal nem lehet párbeszédet folytatni.
A célok azért fontosak, hogy MOST A JELENBEN TÖBB LEGYÉL. Pl. íme egy szituáció: meghal anyukád. Összeomlasz, de hogyan kanalazod össze magad, ha nem tetszel azért semmit, hogy jobb legyen az életed? Hogy visszarázódj a jelenbe? A célod az, hogy újra megpróbálj teljes életet élni. És ez nem a jövőbeni terv, hanem az, hogy ma is úgy tudj a tükörbe nézni, hogy elmondhasd, hogy igen, mindent megtettem azért, hogy ma is nyugodtan alhassak. És ez nem társadalmi nyomás, semmi köze hozzá. Szimplán csak a te életed, a te lelki békéd, hogy ne depresszív hangulatban teljen innentől kezdve az egész életed.
De egyébként ahhoz, hogy azt dolgozz, amit szívesen csinálsz, ahhoz célokat kellett már kitűznöd magad elé, hogy azt megvalósítsd. Mert pl. egy földön dolgozó paraszt csak úgy nem lesz vállalkozó, (pedig szívesen dolgoztatna másokat és szívesen utazná be a világot) mert nincs hozzá se tőkéje, se tudása hozzá.
Szóval üres fecsegés a tiéd, nincs benne ráció.
Én is olyan munkahelyen dolgozom, amit imádok, de ezért megdolgoztam és küzdöttem érte, bár nem keresek vele sokat, ettől függetlenül soha nem váltanék munkát.
Ha szeretsz olvasni ajánlom még Kurt Tepperwein, Osho, Csernus Imre, Byron Katie, Rhonda Byrne könyveit is.
válasza:Nem olvastam el végig az összes kommentet, mondván egyszer élünk és ne csesszük már el a jelenünket felesleges vagy feleslegesnek tűnő weboldalak hasonló kaliberű kérdéseivel és válaszaival... oh, várj.
De ezt írod: ''Ha valaki szeret a mának élni az nem egyenlő azzal, hogy felelősségtelen lesz. ''
A jövőről való gondoskodás és agyalás, hacsak minimálisan is, de szerintem hozzátartozik ahhoz, hogy felelősségteljes életet élj. Te már szinte túltolod ezt a lazaság témát.
Egyébként sokban egyetértek veled, de jelen esetben és teljes mértékben ez kivitelezhetetlen ebben az országban.
Keletel teljesen jól működő lehet ez a buddhizmus dolog (bár ha jobban beleásod magad, ez sem annyira egyszerű, mint ahogy itt gyorsan felvázoltad nyilván), a nyugati civilizáció teljesen más körülmények között él.
Szóval mindent összevetve és visszatérve a kérdésedre, te már túlságosan szélsőségesen éled meg ezt a dolgot. Tervezni kell, de nem szabad hagyni, hogy ezek és a jövőn való stresszelés meghatározzák az életünket. Úgyhogy igen, vannak olyanok, akik nincsenek tele ''tervel'' (tervvel khm ;)), de nagyon remélem, hogy azért ők megtalálják az arany középutat az életben.
Mert a spontaneitás nem egyenlő a tervezés hiányával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!