Lassan 18 éves leszek de nem történt semmi. Miért van ez?

Egy igazi férfi akinek vannak céljai és társat keres magának, annak nem hiszem, hogy belefér, hogy te a felsőoktatásban töszörögsz és emiatt nem épül a kapcsolat. Ráérsz még komolykodni, miután letudtad az ilyen manapság annyira alapnak vett dolgokat, mint a diploma.

32/f

Hasznos, hogy próbáltál teljes képet festeni a helyzetről és nem csak a kérdést tetted fel. Így könnyebb átérezni a helyzetedet. (Mondjuk az utolsó rész nem volt egészen tiszta, hogy kire miért vagy féltékeny, de a lényeg átjött.)

Ez egy nagyon nehéz időszak tud lenni adott esetben, ha szeretnél egyből egy komoly társat, de nincs még meg az a tapasztalatod és eszköztárad, ami segíthetne ebben. Tudom, mert ezen én is keresztülmentem, bár férfioldalról.

1) Elviekben nincs gond szerintem azzal, ha van korkülönbség a két fél között és néhány évvel az ég világon semmi gond nincs, de a gyakorlatban nagy különbséget még soha nem láttam jól működni főleg akkor nem, ha a két fél más életszakaszban van. Teljesen felborítja a köztetek lévő erőviszonyokat, aminek jó esetben közel egyensúlyinak kellene lennie (ezzel lehet van, aki vitatkozna, én így gondolom). Nyilván nem tudsz mit tenni azzal, hogy ki jön be, csak gondoltam megemlítem.

2) Csak azért, mert 18 évesen még nincs barátod és szűz vagy, még nincs veled semmi baj - ezt nyilván te is tudod, de érezni nehezebb.

3) Van aki szerint erre az a megoldás, hogy ha adódik valami közepesen jó lehetőség, akkor abba belemész. Én ezzel anno sokat küzdöttem, de sikerült megállni bár veszettül nehéz volt (no nem mintha olyan rengeteg lehetőség lett volna, de volt és mindig ott a lehetőség, hogy leidd magad egy buliban stb.). Azért akartam megállni, mert nem éreztem volna magam önazonosan, ha csak a tapasztalat miatt megyek bele valamibe. Ha te is így érzed, neked sem javaslom.

3) Ha vársz, akkor nehéz de fontos közben nem veszteni az önbizalmadból, önértékelésedből.

4) Ha vársz, az sem garancia arra, hogy minden tökéletesen fog alakulni, de legalább nem vagy önsorsrontó (ahogy én látom).

Nekem az segített, hogy elkezdtem az osztályon, később az egyetemi barátokon kívül más társaságokba is járni az érdeklődésem alapján és ott találtam meg a barátnőmet, amikor 23 voltam. Azóta is fele vagyok. Örülök, hogy vártam rá. Remélem, neked is sikerül megtalálni a megfelelő férfit. (Nem mondom, hogy az igazit, mert abban nem hiszek.)

27F