A férfiak manapság élőben már egyáltalán nem hajlandóak ismerkedni, ha kapcsolatot akarnak?

Azért, mert a nők elszálltak maguktól, na meg olyan mogorván nyomkodják a telefonjukat miközben mindig másfelé néznek, vagy annyira fennhordják az orrukat mint egy hercegnő, hogy nemhogy ismerkedni, élni sincs kedvünk ezt látva...

Na meg a csalódás, visszautasítás akármilyen hihetetlen, de FÁJ.

Plusz a nők hisztiznek, hogy őket hagyják békén.

Az első hozzászólónak nagyon sok igazság van a válaszában.

Neten gyorsabban lezajlik a visszautasátás kevesebb ráfordított idő és energia után. Na meg nem is esik olyan rosszul.

Ezt a női társadalom magának köszönheti. Tisztelet a kevés kivételnek.

Ha nem lennének elszállva meg nem a gazdag herceget várnák, hanem a pasinak adva egy esélyt nem csak a külsőségekre, anyagiakra mennének rá, hamarabb megtalálnák az igazit.

A mai fiatalokkal az a baj, hogy nem nagyon szeretnének dolgozni az életbe ezért várják azt a pasit, aki eltartja őket meg mindene meg van, hogy csak feszíteni kelljen mellette a kocsiba.

Közben lehet, hogy az a pasi semmit nem tud neki azon kívül adni sőt általában nem is lesz tartós kapcsolat.

Na mindegy. Akinek nem inge...

Egész egyszerűen arról van szó, hogy az általad említett "férfiak" gyávák, félnek a visszautasítástól, ezért NEM MERNEK odamenni hozzád akkor sem, ha tetszel nekik, ezért inkább az interneten bohóckodnak.

Nagyon kevés pasi van manapag, aki eléggé tökös ahhoz, hogy felszedjen az utcán egy nőt. Nekem ez nem okoz gondot, de sokaknak igen.

4-es:

Hagyd a zavaros GYIK-es eszméket, és lépj ki a valóságba.

Az alfahím státusz nem attól függ, hogy ki mennyiere jóképű. Az alfahímeknek bizonyos tulajdonságai vannak, ami természetesen gerjeszt vonzalmat a nőkben.

Egy alfahím pl. alapból igyekszik igényes lenni, és önmagához képest a legjobban kinézni. De pl. a külső miatti aggódást meghagyja a csajoknak, mert azok szoktak hisztizni, ha felszedtek egy pár kg-ot.

Légy férfi, és ne utánod se a nőket, se az önbizalomhiányos fiúkat.

Na,akkor majd leszólítok az utcán egy csajt,lesz ami lesz.

25/f

Az a baj nem tudjuk elviselni a visszautasítást, nem tudunk vele mit kezdeni. Nekem van olyan jó barátom, aki odamegy heti szinten egy-két lányhoz (évente 50-100, vicc nélkül), szexel is eleget. Csak mondjuk a 100 kezdeményezéséből 80 vagy 90 kudarccal végződik, pedig csak olyan csajokhoz megy oda, akik adnak neki szemkontaktust.

Na és ehhez tényleg kell egyfajta bátorság, bőr a pofán jó értelemben, hogy ennyi elutasítást tudjon az ember egója kezelni. Ő sem tudom hogy csinálja. Én életemben kb 5 lányhoz mertem ismeretlenül odamenni (nappal, józanon), abból egynél lett végül valami, ami nem rossz arány, de egyszerűen olyan pocsékul érzem magam személyes elutasítás után, mint a legtöbb férfi is valószínűleg, hogy utána sokáig nincs kedvem nőkre nézni sem. Valahogy attól félhetünk, hogy az határoz meg minket, hogy az az egyetlen ismeretlen nő mit gondol rólunk, bejövünk-e neki. Ez nem jó dolog, de még nem találtam rá megoldást.

26/F

Kedves Kérdező!

Csak és kizárólag élőben ismerkedem, de eszembe nem jutna vadidegeneket leszólítani. Tiszteletlenségnek tartom. Rendezvényen más a helyzet, ott egyértelmű, hogy az enyémmel megegyező érdeklődésű közegben vagyok, tehát a közös élmény (ha nem is összekötő kapocs), de mindenképp kézenfekvő társalgási téma. A többi meg alakul.